Az MNB előzetes adatai alapján a magyarok mintegy 12 626,5 milliárd forintot tartanak lekötés nélkül a bankszámlájukon.
Az idén csődbe ment három takarékszövetkezet betéteseinek már csaknem 90 milliárd forintnyi kártalanítást kellett kifizetni az Országos Betétbiztosítási Alapból (OBA), amelyben tavaly év végén már csak 76,6 milliárd forint volt - írja pénteki cikkében a Világgazdaság.
Szó sincs arról, hogy elfogyott volna az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) "pénze", az alap likvid vagyona a jegybanki betétekkel együtt az idei betétesi kártalanítások után is meghaladja a 40 milliárd forintot - jelentette ki Tóth István, az OBA szóvivője.
Az OBA esetében a kártalanítási képesség meghaladja a mindenkori meglévő vagyon mértékét, ugyanis hitelfelvétel, vagy kötvénykibocsátás formájában az OBA képes megteremteni a kártalanítás pénzügyi alapját a 20 munkanapos vagy a jövőben ettől rövidebb kártalanítási kifizetés teljesülése érdekében. Kevesen tudják, hogy az OBA hitelfelvételéhez a magyar állam kezességet vállal.
Az alap vagyonát azóta növelték a hozamok és a hitelintézetek által befizetett biztosítási díjak, utóbbiak összege erre az évre valamivel 8,5 milliárd forint fölött lehetett. Ha még egy hitelintézet csődbe megy, és nem marad elég pénz az OBA-ban, az alap a hitelintézeti törvény szerint hitelt vehet fel, amelynek visszafizetésére az állam készfizető kezességet vállal. Az OBA első körben valószínűleg a Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB) fordul majd kölcsönért - közölte Tóth István, az intézmény kommunikációs vezetője. Mivel a jegybanki kölcsönt három hónapon belül vissza kell fizetni, az alapnak ezt később a piacról kell pótolnia.
Hitelfelvétel esetén az alap rendkívüli befizetést írhat alá a tagintézmények számára, hogy törleszteni tudjon. Az alap emellett juthat némi forráshoz a felszámolt hitelintézetek vagyonából is. Ezek az eljárások azonban gyakran hosszúra nyúlnak és a megtérülés alacsony, az OBA átlagosan a betéteseknek kifizetett összeg 15-20 százalékát kaphatja vissza.
Az alap vagyonát a tagintézetek folyamatosan töltik, a kártalanítási kötelezettség alá eső vagyon - ez tavaly év végén 8753 milliárd forint volt - 1 ezrelékét kell évente befizetniük. Ezt az arányt a hitelintézeti törvény szerint 2 ezrelékig lehet növelni, sőt indokolt esetben, ha egy hitelintézet kockázatos tevékenységet folytat, akár 3 ezrelékig is.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
A maximális rátákkal számolva is évekig tarthat azonban, mire újra eléri az alap a Brüsszel által kívánatosnak tartott, legalább 0,8 százalékos feltöltöttséget, ami jelenleg 70 milliárd alatti összeget jelent.
Brutál zuhanásban vannak a hazai csúcsrészvények: megszólalt Balásy Zsolt, meglepő okot sejt mögötte
Az elmúlt években a magyar csúcsrészvények közé írta be magát az MBH Bank és a 4iG is.
-
Hajlítható mobil 200 ezerért, erős gaming készülékek – Így tör előre a nubiát is gyártó ZTE a magyar mobilpiacon
A megfizethető innováció a kulcs a ZTE szerint.
-
Tartósan alacsony árakkal és akciókkal erősít a Lidl
A Lidl termékek vásárlásával nemcsak a magyar fogyasztók járnak jól, hanem a hazai gazdák is.
-
A Lidl nem viccel: a törvényi előírásoknál háromszor szigorúbb követelményeknek kell megfelelniük a friss zöldségeknek és gyümölcsöknek
A gyümölcsön található szermaradványok szintje nem haladhatja meg a hivatalos határérték egyharmadát.
-
Térítésmentes segítség a generációváltásban (x)
-minden magyar KKV számára elérhető a Gazdaságfejlesztési Ügynökség szolgáltatása-
Agrárium 2026
Retail Day 2026
Planet Expo és Konferencia – A tiszta energia jövője
Planet Expo és Konferencia – Agrárium a klímaváltozás szorításában







