Így tőzsdéztek tavaly a nyugdíjakkal

A magánnyugdíjpénztáraknál megerősítés érkezett

A Magyar Nemzeti Bank hivatalosan is közzétette a honlapján, hogy az önkéntes- és magánnyugdíjpénztárak milyen hozamot értek, ami azért fontos, mert előbbi szektor számait csak ebből lehet figyelemmel kísérni, a magánnyugdíjpénztáraknál a jogszabályok alapján a szereplőknek be kell mutatniuk az elszámolóegységes árfolyamadataikat. A tavalyi évben meglehetősen kedvező volt a környezet, a tagok szempontjából különösen az volt kedvező, hogy a rezsicsökkentés miatt decemberben az éves visszatekintő infláció 0,4 százalékra esett vissza, vagyis kiemelkedően magas reálhozamot lehetett elérni 2013-ban.

Mivel a magánnyugdíjpénztáraknak az MNB honlapján elérhetők az árfolyamadataik, ezért ezt már január végén volt lehetőségünk bemutatni. Az akkori gyűjtésünkhöz képest változás nem történt, a három portfólió közül a klasszikus esetében a legjobban az ING szerepelt (7,3 százalékkal), a kiegyensúlyozottnál a Szövetség lett a legjobb (8,8 százalékkal), végül a növekedésiben a Budapest pénztára vitte el az első helyet (11 százalékkal).

Meglehetősen kevés pénztár érhető el a tagok számára, az MNB adatai alapján 2013 végén 62,4 ezer pénztártag volt, több esetben pedig még a végelszámolások folyamatban vannak. A tavalyi évben a vizsgálatunk szerint azok a pénztárak tudtak kimagasló teljesítményre, amelyek a fejlett piaci részvényeket súlyozták felül, itt ugyanis akár 30 százalékos hozamot is el lehetett érni. A növekedési portfólióknál azért tudott a Budapest ilyen jó teljesítményt hozni, mert ők kifejezetten nagy súlyt tartottak fejlett piaci részvényekben. Miközben mások nagyobb teret engedtek az alulteljesítő feltörekvő piaci részvényeknek.

Az önkéntes pénztárak is megmutatták magukat

A magánnyugdíjpénztári szektor átalakítása óta a pénztári piacon egyeduralkodó szerepet töltenek be az önkéntes pénztárak, több mint 1,1 millió tagjukkal és 994 milliárd forintos kezelt vagyonukkal. Az összehasonlítást megnehezíti, hogy nincs egységes sztenderd a piacon, az egyes intézmények egymástól nagyon különböző számú és összetételű portfóliót alakíthatnak ki, miközben az elszámolóegységes árfolyamot sem teszi mindenki közzé. Pontosan ezért az MNB adatai lehetnek viszonyítási pontok, ha nem akarjuk egyenként a pénztáraktól beszerezni a hozamadatokat.

Amennyiben eltekintünk a különbözőségektől, és csak arra törekszünk, hogy a legjobban teljesítő pénztárakat válasszuk ki, akkor tavaly az önkéntes pénztári szektorban a legnagyobb nettó hozamot az Aegon klímaváltozás portfóliója érte el (16,4 százalékot), a Budapest aktív portfóliója 12,5 százalékot tudott elérni, míg az Életút "H" portfóliója 12,3 százalékkal még fel tudott férni a dobogó harmadik fokára. A három portfólió közül kétségtelenül a legtöbb pénz a Budapest pénztárának aktív portfóliójában volt, a tagság vagyonának körülbelül 75 százaléka pihent itt.

A pénztártagok a belépéskor nem választottak rendszerint portfóliót, ezért a többséget a kiegyensúlyozott portfóliókba léptették be a jogszabályok szerint. A portfólióbontás alapján a legtöbb pénz az OTP, az Allianz és az MKB kiegyensúlyozott portfólióiban volt, a teljesítmények rendre 8,6%, 8,8 százalék és 7,2 százalék volt. A nagyobb pénztárak közül az ING portfóliója emelkedett ki a kiegyensúlyozott kategóriában, ők 9 százalékot tudtak elérni.

Az mindenesetre most is kiderült, hogy óriási különbségek lehetnek a pénztárak között, mi sem mutatja ezt jobban, hogy a legjobb portfólió 16,4 százalékot hozott, miközben a legrosszabb teljesítményt a Rába pénztára hozta, mindössze 0,9 százalékos éves teljesítményével. A portfóliók összevetésekor is nagyobb eltérésekre lehetett fényt deríteni, ami sok esetben a befektetési politika különbözőségéből következik, viszont előfordultak minden bizonnyal olyan esetek is, amikor a vagyonkezelői teljesítmények vagy éppen a díjak mértéke vitte el egyik vagy másik irányba az eredményeket.