Meddig marad ez így? A devizahitelesek örülhetnek

Lakossági hitelek

Semmi rendkívüli nem történt márciusban a lakosság nettó hiteltörlesztésével: az előző hónapokhoz hasonlóan 40 milliárd forint körüli, egészen pontosan 40,8 milliárd forintnyi összegben törlesztett több devizahitelt a magyar lakosság, mint amennyit felvett, a forinthitelek esetében pedig 12,5 milliárd forint nettó hitelfelvétel történt. Összességében tehát 28,3 milliárd forint volt a hiteltörlesztések és hitelfelvételek különbsége előbbi javára tranzakciós alapon, átértékelődési hatások nélkül számolva.

A 25,5 milliárd forintnyi új jelzáloghitelen belül 16,6 milliárd forint volt a kihelyezett lakáshitelek összege, ami 24%-kal marad el a 2010-es, 45%-kal a 2009-es és 74%-kal a 2008-as értéktől. Az ok-okozati viszonyokat nehéz pontosan megállapítani, de mindez összhangban áll a KSH nemrég közzétett lakáspiaci statisztikáival.

Bár az alacsony lakás- és lakáshitelkeresletnek csak egyik tényezője a sok közül a lakáshitelek magas költségszintje, érdemes arról is megemlékezni, hogy az új forintalapú lakáshitelek hitelköltség-mutatója legutóbb tavaly májusban volt magasabb a mostaninál. Bár ez nem lehet független a jegybanki alapkamat-emelésektől, elsősorban a bankok továbbra is erős kockázatkerülésére utal a lakáshitelezés területén is.

Hasonló mondható el a fogyasztási hitelekre is, igaz, ezeknél márciusban már nem folytatódott az árjellegű szigorítás, legalábbis ami a forintalapú hitelek átlagos hitelköltség-mutatóját illeti. A fogyasztási hitelek rendkívül sokfélék, így hitelköltség-mutatójuk is nagymértékben szóródik, átlagos hitelköltség-mutatójukra azonban elmondható, hogy forint alapon 22% körüli.

Korábbi elemzésünk: Ezért szállt el a devizahitelek kamata

A devizaalapú konstrukciók a fedezetlen fogyasztási hitelek piacáról is jószerivel eltűntek, így a 20,8 milliárd forintnyi új fogyasztási hitelből 20,1 milliárdot forintban folyósítottak a bankok. A fogyasztási hitelek összegében 2010-hez képest 32%, 2009-es képest 42%,2008-hoz képest pedig 77% volt márciusban a visszaesés.

A legutóbbi hónapokban is megszokhattuk, hogy a lakossági hitelek, ezeken belül is a devizahitelek állományát nem elsősorban a túlsúlyba került törlesztések, hanem az árfolyamingadozások mozgatják. Március hónapban e téren a devizahitelesek szempontjából örvendetes fejlemény szemtanúi lehettünk: 251,7 milliárd forinttal 5176,2 milliárd forintra csökkent a háztartások devizahitel-tartozása, ami ugyan továbbra is felér egy nemzetgazdasági kockázattal, aránya a teljes lakossági hitelállományon belül 2008 szeptembere óta nem látott szintre, 64,6%-ra csökkent.

Lakossági betétek

A lakossági betétek állománya hónapról hónapra eltérő mértékű és irányú ingadozást mutat Magyarországon, és ebben komoly szerepet játszik a döntően eurós devizabetétek átértékelődése is. Márciusban 45,9 milliárd forinttal 7330,5 milliárd forintra csökkent az állomány, amiben az éven belül lekötött betétek 64,9 milliárd forintos csökkenése játszotta a legnagyobb szerepet. E csökkenés meglehetősen nagy, legutóbbi tavaly márciusban és áprilisban volt ennél nagyobb mértékűre példa.

Tranzakcióból eredendően ugyanakkor az MNB adatai szerint csak 11,6 milliárd forint volt a csökkenés: a forintbetétek esetében 14,0 milliárd forintnyi nettó betétkivonás, a devizabetétek esetében pedig 2,3 milliárd forint nettó betét-elhelyezés történt. Az euróhoz képest közel 6,5 egységnyi forinterősödésnek is köszönhetően ugyanakkor a devizabetétek aránya a teljes betétállományon belül 15,46%-ra csökkent.

Körképek: Forint és Euró betét

A lakossági betétállomány nagy részét kitevő, éven belül lekötött betétek körében a forintbetétek átlagos éves kamata márciusban 5,54%-ról 5,43%-ra csökkent, miközben az euróbetéteké 1,99%-ról 2,06%-ra nőtt.