A bankok "fekete báránya"

A NYESZ gyakorlatilag egy megtakarítási számla, amelynek befektetéseiről önállóan dönthet az ügyfél. Bármekkora összeg befizethető rá - számlát nyitni ötezer forinttal lehet -, a felhalmozódó pénzből az ügyfél által meghatározott értékpapírokat vásárol a bank.

Költségek tekintetében a törvény nem ad nagy mozgásteret a bankoknak, ügyfelenként legfeljebb a NYESZ-en jóváírt éves átlagos állomány egy százaléka, maximum kétezer forint éves számlavezetési díj vonható le. Az első megbízás a törvényi szabályozásból adódóan ingyenes. Jelenleg csupán öt bank foglalkozik az új megtakarítási formával: az OTP, a HVB, az MKB, a K&H és az Erste.

Az állam adókedvezménnyel is támogatja az új konstrukciót, ennek mértéke harminc százalék, de nem több évi százezer forintnál. Kedvező, hogy az adókedvezmény a nyugdíjpénztárra és az előtakarékossági számlára külön-külön érvényesíthető - persze annak, akinek mindkettőre jut elegendő pénze. A két állami támogatás maximáláshoz évi 860 ezer forintot kell befizetni, vagyis a mostani konstrukció nem az alacsony jövedelműek öregkori problémáját fogja megoldani.

A tényleges célcsoport a harmincon túli magas jövedelműeké, ők azok akik megengedhetik maguknak, hogy jövedelmük egy részét hosszabb időre lekössék. Az összegyűlt megtakarítást akkor lehet felvenni, ha a számlavezető igazolja, hogy az ügyfél jogosult a nyugdíjra, és a felmondás a számlanyitás adóévét követő harmadik évben vagy az után történt.

A rendszert kidolgozó Budapesti Értéktőzsde, valamint a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége azt reméli az előtakarékosságtól, hogy növeli majd a jelenleg mindössze négyszázalékos lakossági részesedést a börzén, és ösztönzi a nálunk eddig még hiányzó hosszú távú, államilag támogatott megtakarítási formákat.

Szalay-Berzeviczy Attila tőzsdeelnök szerint az első évben 10,5 milliárd forint megtakarítás keletkezhet, ez körülbelül hetvenezer számlát és százötvenezer forint átlagos megtakarítást jelent.