Perkálhat az albérlő: havi 800 ezer a legendás magyar villa

Pénzcentrum

2012. június 21. 11:34

Különleges ingatlanokat bemutató cikksorozatunk legújabb szereplője több szempontból sem mondható hétköznapinak. A Budapest XII. kerületében található Dálnoki-Kováts villa ugyanis havi bérleti díján, és kínálati árán túl, építészeti értékeivel is mindenképp felhívja magára a figyelmet. Az épület világhírű magyar tervezője éppen ma lenne 115 éves.

Havonta 800 ezer forintos bérleti díjért bárki részese lehet a magyar építészeti örökség egy szeletének. Kiadó ugyanis a Lejtő úton található Dálnoki-Kováts villa, melyet a magyar bauhauslerek Breuer Marcell mellett legnevesebbike, Molnár Farkas tervezett, s amely 1933-ban első díjat kapott a Velencei Triennálén, családi ház kategóriában.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

A hirdetés szövege szerint az 1932-ben épült villa, amely az Országos Iparegyesület egykori igazgatójának, Dálnoki-Kováts Jenő számára épült fantasztikus hangulatával azonnal magával ragadja a szemlélőt. Az épület a szépség, a praktikum és a letisztult forma szintézise - így nem csoda, hogy az építészeti irányzat szerelmesei gyakran a "fényre épített házként" aposztrofálják.

Az 190 négyzetméter alapterületű épület egyébként műemléki védettséget élvez, melynek legutóbbi, nagyon körültekintően elvégzett felújítása során a tulajdonosok különös figyelmet fordítottak arra, hogy a legapróbb részleteiben is minden a helyére kerüljön. Megtartották az eredeti funkciókat és nagy igényességgel és hozzáértéssel válogatták a stílushoz illő bútorokat és dísztárgyakat, melyek önmagukban is komoly értéket képviselnek és csodálatosan illeszkednek a polgári miliőhöz. A hatalmas, ápolt kert, idilli díszletként veszi körül és emeli ki az épület harmonikus arányait.

115 éve, június 21-én született Molnár Farkas építész, aki tanulmányait a budapesti műegyetemen, a Képzőművészeti Főiskolán, majd a Bauhausban Walter Gropius tanítványaként végezte. Budapesten Ligeti Pállal és Fischer Józseffel közösen dolgozott általában villák, családi házak tervezésén. Jelentős szerepe volt a modern építészet elterjesztésében Magyarországon. Tagja volt a CIAM csoportnak, s rendszeresen jelentek meg írásai a Tér és Forma című lapban. Legismertebb művei a cikkben szereplő Lejtő úti épületen túl, a Harangvirág utcai, a Lotz Károly utcai villák Budapesten, valamint élete utolsó, befejezetlen műve a budapesti Magyar Szentföld templom.

A házat mindazonáltal nem csak bérelni lehet, az Engel&Völkers ugyanis 285 millió forintért hirdeti saját portálján. Az ár elsőre természetesen soknak tűnik, ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy míg a háborúban számos, a Bauhaus hatását mutató lakóház elpusztult, vagy mára csúfosan átépítették, a Dálnoki-Kováts-villa máig építéskori állapotát mutatja. S ez a védettség miatt így is marad.

Korábban: "30 millió alatt nincs eladó Makovecz-villa: itt a lista"

JÓL JÖNNE 3 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 3 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 64 021 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 10,68%), de nem sokkal marad el ettől az ERSTE Bank (THM 10,83%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Kérdés persze, gazdára talál-e az épület, hiszen rengeteg kötöttség is jár vele. A rendelkezésre álló információk szerint például jelenleg nem lehet gépkocsival behajtani a telekre - bár ezt "elvileg" egy támfal építésével orvosolni lehet. Piaci szereplők szerint ugyanakkor a túlkínálat miatt manapság csak azok az ingatlanok eladhatóak, amelyek valamilyen plusz értékkel rendelkeznek - legyen szó valamilyen különleges funkcionális dologról, vagy éppen egy egyedi, egzotikus helyszínről, s kétség kívül ide tartoznak a hozzáadott építészeti értékek is. A Dálnoki-Kováts villánál ezen tulajdonságok pedig egyértelműen jelen vannak.

Az ingatlanosok tapasztalatai szerint egyébként ebben az árszegmensben a készpénzes tranzakciók uralják a piacot. Pedig nincs akadálya a hitelből történő finanszírozásnak. A jelzáloghitelek esetében nincs meghatározva maximum felvehető hitelösszeg, ezt alapvetően a jogszabály által előírt hitel/fedezeti arányok, az ingatlan értéke, illetve a jövedelemfedezettség határozza meg. Mindazonáltal a magas hitelösszeg miatt a lakossági hitelezés kereteibe egy ilyen ügylet "nem fér" bele, így a megszokottól általában eltérő hitelbírálatra és döntésre van szükség. Ebbe beletartozik az ügyfél hitelképességének, jövedelmi helyzetének mélyebb elemzése, az ingatlanértékből adódó plusz kockázatok alapos mérlegelése, hiszen ilyen nagy összegű hitelkihelyezésnél a visszafizetés mellett az ingatlan mobilizálhatóságára is hatványozottan figyelni kell.