Napelemet raknál a házra? Így kell adóznod utána

A támogatások elmaradása, illetve az áramszolgáltatók felé történő engedélyeztetés mellett az áramátvételi rendszer szabályozása nehezíti meg leginkább a napelemes rendszerek terjedését Magyarországon. Hazánkban ugyanis nem sikerült bevezetni a Metár-rendszert, mely arról szólt volna, hogy a szolgáltatók emelt áron átveszik a napelemek által megtermelt energiát - mint azt teszik Bulgáriában, Szlovákiában, vagy például Németországban is már régóta. Ehhez képest január elsejével - egy időben Bencsik János, volt energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár távozásával -, egy igen kellemetlen rendelkezés lépett életbe, mely még inkább ellehetetleníti a napelemes rendszerek térhódítását.

Míg a korábbi jogszabály szerint az 50 kWh-nál kisebb erőművekben termelt áramot a szolgáltatóknak kötelezően át kellett venniük a fogyasztás erejéig, túltermelés esetén pedig a mindenkori szolgáltatási díj 85 százalékán, addig az idei évtől a túltermelésért mindössze 22 forintot kapnak kWh-ként (ez körülbelül 50 százalékos átvételi díj - a szerk.) a kiserőművek tulajdonosai. Az elszámolás egyébként éves rendszerben történik. A szolgáltató megnézi, mennyit fogyasztott az épület, illetve mennyit termelt be a hálózatba - a betermelésből tehát csak az kerül vissza a hálózatba, amit nem használtunk el. Ezt méri a digitális villanyóra. Az elhasznált, illetve a betáplált áram különbségéből pedig kiderül, van-e elmaradásunk, vagy bizonyos összeget még jóvá is írnak számunkra.

A túltermelést illetően ugyanakkor sokakban merülhet fel a kérdés: vajon a háztartási kiserőművek tulajdonosainak van-e adófizetési kötelezettségük? Az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján ugyanis adóalanynak minősül az a jogképes személy vagy szervezet, aki (amely) saját neve alatt üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel folytat olyan tevékenységet mely ellenérték elérésére irányul vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik. Arról nem is beszélve, hogy az üzletszerűségnek, illetőleg a tartós, rendszerességnek nem kell együttesen fennállnia - tájékoztatta a Pénzcentrum.hu-t a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

Az adóhatóság lapunk kérdéseire adott válaszaiből ugyanakkor az derül ki, hogy a szolgáltatókat érintő átvételi kötelezettségből, illetve az áfatörvényből nem következik egyértelműen az, hogy a háztartási méretű kiserőmű csak áfa adóalanyként üzemeltethető. Ahhoz ugyanis, hogy adóalanyisága megalapozott legyen, a gazdasági tevékenység kritériumainak megfelelően történő energiatermelésről kellene beszélnünk. A háztartási méretű kiserőmű energiatermelésének azon sajátossága, hogy lehetnek olyan időszakok, amikor többletenergia keletkezik, nem teszi gazdasági tevékenységgé a saját szükségletek fedezése céljából létrehozott háztartási méretű kiserőmű üzemeltetését. Így a kizárólag a saját háztartás szükségleteinek fedezése céljából háztartási kiserőművet üzemeltető magánszemély nem válik az áfa alanyává, nem terheli bejelentkezési kötelezettség.

Természetesen abban az esetben, ha a háztartási méretű kiserőművet eleve olyan módon tervezték és építették meg, hogy a várható energiatermelése meghaladja a személyes szükségletet, s így az energiatermeléshez kapcsolódóan akár a rendszeresség, akár az üzletszerűség vélelmezhető, akkor a magánszemély részéről megvalósul a gazdasági tevékenység, így áfa adóalannyá válik, be kell jelentkeznie. Tehát, mint az a fentiekből is látszik, a háztartási kiserőmű teljesítménye önmagában nem alapozza meg az adóalanyiságot. Kizárólag annak van jelentősége, hogy a háztartás céljára megtermelt energián felüli teljesítményét üzletszerűen vagy rendszeresen értékesíti-e az erőmű tulajdonosa.

Elemzésünk a témában: "Családi házad van? Ennyi idő alatt térül meg a napelem"

Amennyiben a háztartási méretű kiserőmű magánszemély üzemeltetője már adóalany, például egyéni vállalkozó (és a háztartási kiserőmű üzemeltetését adóalanyként végzi, például a gazdasági tevékenységéhez szükséges energiát állítja elő szélerőművel), úgy a többlet energia értékesítését természetesen számláznia kell a tőle villamosenergiát vásárló felé. Amennyiben tehát egy egyéni vállalkozó otthonának és saját tevékenységének energiaellátása végett felállít és üzemeltet egy háztartási kiserőművet, az ebből származó megtermelt energiát kizárólag egyéni vállalkozó adóalanyként értékesítheti, mivel termelő tevékenységétől nem választható el az energia értékesítése. Ezzel szemben, ha vállalkozási tevékenységet nem végző magánszemély állít fel háztartásának energiaigényére tervezett termelő egységet, melynek fölöslegét táplálja a közműbe, nem beszélhetünk adóalanyiságot keletkeztető gazdasági tevékenységről - magyarázza a NAV.

Összefoglalva: A háztartási méretű kiserőmű üzemeltetője nem kötelezhető áfa adóalanyként való bejelentkezésre pusztán azon ok miatt, mert a közcélú hálózatba energiát táplálhat, ha felesleges energiával fog rendelkezni. Minden esetben a fenti szempontok figyelembevételével szükséges vizsgálni azt, hogy a saját fogyasztás céljából termelt energiafölöslege olyan rendszerességgel vagy nagyságrendben értékesül-e, ami a magánszemély áfa adóalanyiságát megalapozná. A nagyságrendre vonatkozó további tájékoztatást azonban nem kaptunk a NAV-tól, így ez vélhetően minden esetben egyedi elbírálást jelent.