Egy korszak véget ért: egy időre most tényleg búcsút inthetünk a béremeléseknek

A mai gazdasági környezetben már nincsen olyan, hogy biztos munkahely, és a tipikus jogviszony ebben a gyorsan, dinamikusan változó világban semmivel nem jelent nagyobb biztonságot, garanciát mint atipikus jogviszonyban kölcsönzött munkaerőnek lenni - mondta el Dénes Rajmund Roland a Pénzcentrumnak adott interjúban. A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének (MMOSZ) elnöke kitért arra is, a magyar cégeknek miért jelenthet versenyelőnyt ez a fajta foglalkoztatás, és beszélt a legalacsonyabb bérkategóriába tartozó betanított munkások jövedelmének alakulásáról is.Interjú.

Pénzcentrum: Gazdaságilag bizonytalan időkben milyen szempontok mentén éri meg kölcsönzött munkaerőt foglalkoztatni a vállalatoknak?

Dénes Rajmund Roland: A Kölcsönzött munkaerőt foglalkoztató Vállalkozások (kölcsönbeadók) komplex HR szolgáltatása, szakmai felkészültsége, rugalmassága, országos toborzási fókusza - buszos beszállítás és/vagy szállásoltatás - a Megrendelőnek (Kölcsönvevők) komoly versenyelőnyt jelentet. 

A Mt. (munka törvénykönyve) szerint azonos munkakörben foglalkoztatottak esetében azonos bért és béren kívüli juttatást kell fizetni a kölcsönzött munkaerőnek is, ezen felül a Kölcsönbeadó hirdetési, toborzási és szervezési költségeit és komplex HR szolgáltatását is meg kell fizetni. Bizonyos esetekben az is számít, hogy a munkaerő kölcsönzésként igénybe vett szolgáltatás a Megrendelőknek (Kölcsönvevőnek) költségként jelentkezik és nem a saját állományú dolgozói létszámát növeli. Ez a tőzsdén lévő cégeknél technikailag is egy fontos tényező tud lenni.

Munkavállalóként biztosabb vagy bizonytalanabb ilyen formában dolgozni?

Mindkettő igaz. A kormányzattal együttműködve nagyon sokat dolgozott az MMOSZ mint érdekvédelmi szervezet, hogy a munkaerő-kölcsönzésnek legyen Magyarországon is presztízse, egy minden résztvevő által elfogadott és népszerű foglalkoztatási forma legyen. a 2008-2012 évi gazdasági válság igazolta, hogy kölcsönzés keretében több 10 ezer munkanélküli - aki korábban elveszítette a biztosnak hitt nem kölcsönzött hanem tipikus jogviszonyban történő foglalkoztatását, állását - tudott a munkaerő piacra visszatérni a munkaerő kölcsönző cégeken keresztül. Az elmúlt 10 évben a kölcsönzött dolgozók Kölcsönvevői bejelentése, fordított áfa mind olyan intézkedési javaslatunk volt ami tisztította a piacot, szabályosan foglalkoztatott, törvényesen bejelentett létszámot és költségvetési bevételt növelt. 

A magyarországi munkaerőpiacon tapasztaltak alapján a magyar munkaerő mobilis, a fiatalabb 20-40 éves generáció már nem szeret sokáig egy munkahelyen dolgozni, monoton számára, megunja vagy minél rövidebb idő alatt karriert szeretne befutni. Természetesen tipikus jogviszonyban nem minden munkaterületen van erre lehetőség viszont munkaerő kölcsönzés ezt a flexibilitás és a mobilitás támogatását is tudja biztosítani. Az elmúlt 10 évben megduplázódott a kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók létszáma, ebben az évben megközelítette és még elérheti a 200 000 főt. Ez a szám is mutatja, hogy a munkavállalói és a foglalkoztatói oldalról is egyre nagyobb az igény erre az elfogadott és egyre népszerűbb foglalkoztatási formára.

A nemrég bejelentett intézkedések nyomán az összes magyarországi szállásadó, valamint vendéglátó egység takarék üzemmódra kapcsolt - úgy tudom, hogy szállodákban szívesen alkalmaznak kölcsönzött munkaerőt. Van arra vonatkozóan bármiféle adat, hogy közülük hányak munkáját érintette ez az intézkedés, sikerül őket más munkakörben elhelyezni?

Az érdekvédelmi szervezetünk (MMOSZ) tagjai és támogató tagjai az országban foglalkoztatott kölcsönzött munkaerő 2/3-át lefedik. Nem jellemző ezeken a területeken kölcsönzött munkaerő tömeges foglalkoztatása, így a bejelentett korlátozó intézkedések kevésbé érintették a kölcsönzési iparágat. A vendéglátásban, szállodai területeken országos szinten néhány ezer atipikus jogviszonyban foglalkoztatott, leggyakoribb esetekben a rugalmassága miatt az egyszerűsített foglalkoztatás (EFO) a jellemző. Természetesen a jelenlegi munkaerő piaci és gazdasági környezetben raktározási, logisztikai, kereskedelmi vagy autógyártási munkakörökbe az esetlegesen felszabadult kölcsönzött munkaerő most könnyedén átcsoportosítható.

Jelenleg a legtöbb üzlet, és szolgáltatás, gyár még működik, de elnézve a fertőzöttségi adatokat, könnyen lehet, hogy Ausztriához hasonlóan zárni kényszerül az ország. Ebben az esetben számíthatnak rá a kölcsönzött munkavállalók, hogy ők lesznek az elsők, akiket elengednek a cégek?

Nem tudjuk mit hoz a holnap, így nem lenne hiteles ha jóslatokba bocsátkoznék. 2020 április óra érdekvédelmi szervezetünk szorosan együttműködik az Innovációs és Technológiai Minisztériummal (ITM), hetente iparági bontásban beküldött adatszolgáltatásuk segítséget jelent a kormányzatnak gazdaság élénkítő, gazdaságvédelmi intézkedések kidolgozásához. 

Adatszolgáltatásunk kezdete, gazdasági válság első hulláma óta a kölcsönzött munkaerő volumene már közel azonos a gazdasági válságot megelőző időszakkal, ezt azt is jelenti, hogy a Magyarországon működő, kölcsönzött munkaerő jelentős részét foglalkoztató, magyarországi GDP szempontjából is meghatározó cégek visszaálltak a korábbi működési volumenre, amennyiben nem áll le teljesen a gazdaság akkor 2020 év végére, 2021 év elejére a kölcsönzött munkaerő foglalkoztatási volumene meghaladja majd a korábbi létszámot.

Várható-e, hogy a legalacsonyabb bérkategóriába tartozó betanított munkások jövedelme emelkedni fog rövid, illetve hosszútávon? 

Tudomásom szerint a kormány jelenleg is folyamatosan tárgyal, egyeztet a szakszervezettel és a foglalkoztatókat képviselő szervezetekkel, de most kivételesen nehéz tervezni, bérmegállapodás az év végére várható. A EU minimálbér megközelítése, a magyarországi minimálbérek felzárkóztatása indokolttá tenne egy akár 2 számjegyű minimálbér és garantált bárminimum emelését, ugyanakkor a gazdasági szereplők, vállalkozások teherbíró képessége most ezt jelentősebb mértékű kormányzati támogatás, adócsökkentés nélkül nem teszi lehetővé. A vállalkozások többsége most a munkaerő megtartásra és nem a béremelés tervezésére fókuszál. Természetesen középtávon folytatni kell a kormány 5 éve következetesen elkezdett, sokszor 2 számjegyű minimálbér és garantált bérminimum emelését, ezzel párhuzamosan a foglalkoztatás terhelő adók, járulékok csökkentését. A magyarországi munkaerő piac még dinamikus fejlődés előtt állhat de a jövő a képzett munkaerő fejlesztése, megtartása, automatizálás ami lehetővé teszi, hogy további beruházásokat tudjunk az országba befogadni.

(Fotó: Jóri András)