Döntöttek a magyarok: ha ez átmegy, sorra vezethetik be a 4 napos munkahetet

A kényszerhelyzet alatt a legtöbb munkavállaló bizonyította, hogy ha kell, és a körülmények lehetővé teszik, otthonról is tud dolgozni ugyanolyan hatékonyan, mint az irodából. Ez a felismerés egészen biztosan nem fog nyom nélkül eltűnni, sőt, készülhetünk rá, hogy alapjaiban fogja megváltoztatni a munka világát. Ám hogy a jelenlegi 2 legmarkánsabb irányzat közül, a 3+2+2-es struktúra, illetve a négynapos munkahét közül melyik kerül ki győztesen, egyelőre még rejtély. Megkérdeztük olvasóinkat is, milyen felállásban dolgoznának legszívesebben, és az eredmény kétséget sem hagy maga után.

Nem csak Magyarországon, de a világ számos országában a szellemi munkát végzők egy jelentős hányada otthoni munkavégzésre kényszerült egyik pillanatról a másikra. A cégek és a munkavállalók jelentős része jól vette az akadályokat, sőt, sok helyen még előnyt is sikerült kovácsolni ebből a szokatlan helyzetből.

Egy múlt heti cikkünkben foglalkoztunk azzal a kérdéssel, hogy mit hoz a jövő, hogyan fogja megváltoztatni a Covid a munka világát, hiszen hagyományos 9-től 5-ig, heti öt napban struktúrához talán már senki nem akar visszatérni. Úgy tűnik alapvetően két irányzat emelkedik ki a csatazajból ezekben a percekben, egyik közülük a négynapos munkahét, másik a 3-2-2-es struktúra, de egyelőre fogalmunk sincs, melyik válhat elterjedtték.

Kíváncsiak voltunk az olvasóink véleményére is, ezért összeállításunk végén kérdést tettünk fel, hogy számukra melyik lenne a szimpatikusabb megoldás. Közel 500 válasz érkezett.

Ahogy a diagrammon is jól látszik, a válaszadók 62 százaléka inkább választaná a négynapos munkahetet akár irodából.

3+2 (+2)

Három nap az irodában, két nap távoli és két szabadnap: ez a "3-2-2", Lauren C. Howe, Ashley Whillans és Jochen I. Menges akadémikusok új munkaszerkezeti javaslatának alapja. A kulcs itt a rugalmasság, mivel ebben a rendszerben elviekben a munkavállalók a számukra legmegfelelőbb kombinációt választják, és egyéni, személyes menetrendjük alapján alakítják napjaikat.

Négynapos munkahét

A négynapos munkahét elképzelése nem új keletű, az 1970-es évek óta létezik - világszerte több vállalat is kísérletezik vele párhuzamosan, vegyes sikerrel. Ám a munkavállalók jelen körülmények között újra elkezdtek vele széles körben foglalkozni, remélve hogy a világjárvány árnyékában ismét napirendre kerülhet a kérdés.

Ennek egyik oka az, hogy a termelékenységhez való viszonyunk egészen váratlan fordulatot vett: sokan tapasztalták, hogy otthonról dolgozva lényegesen hatékonyabbak voltak, és öt teljes napra már nincs szükségük egyheti munkájuk elvégzéséhez.

Címlapkép: Getty Images