Hihetetlen dologra derült fény: titkos szoftverek figyelik a dolgozók minden billentyűleütését

A szakértők szerint éppen ezek a nehézségek magyarázzák, hogy a sokak által megjósolt, mesterséges intelligenciával kapcsolatos perhullám máig elmaradt. A dolgozók jellemzően nem is tudják, pontosan hogyan alkalmazzák a technológiát a munkahelyükön, ráadásul sokan lemondtak arról a jogukról, hogy bíróság elé vigyék az ügyüket. A munkahelyi vitákat ugyanis gyakran egy zárt, magánjellegű választottbírósági eljárás keretében kell rendezniük, ami eleve megakadályozza, hogy ezek az ügyek nyilvánosságot kapjanak, és jogi mintaként szolgáljanak - tudósított a Reuters.

William Orrick szövetségi bíró múlt heti döntésében – amellyel elutasította 26 felperes elbocsátásának felfüggesztését – a dolgozók alapvető problémájára mutatott rá. Megfogalmazása szerint a felperesek egyszerűen nem voltak jelen abban a szobában, ahol a döntések születtek. Emiatt azok a munkavállalók, akik úgy vélik, hogy fogyatékosságuk, egészségi állapotuk vagy családi okokból kivett szabadságuk miatt kerültek létszámleépítési listára, gyakran képtelenek bemutatni a per sikeres kimeneteléhez szükséges bizonyítékokat.

A felpereseket – az amerikai munkavállalók többségéhez hasonlóan – választottbírósági megállapodás köti, ami azt jelenti, hogy nem indíthatnak csoportos keresetet, nem vihetik esküdtszék elé az ügyet, és nem küzdhetnek meg több millió dolláros kártérítésért nyilvános tárgyalássorozaton. A vállalatok általában előnyben részesítik ezt a megoldást, mert gyorsabbnak és költséghatékonyabbnak tartják, míg a munkavállalói érdekképviseletek szerint az eljárás egyértelműen a munkaadóknak kedvez. A folyamat bizalmas jellege miatt ráadásul az egyik ügyben feltárt terhelő bizonyítékok sem kerülhetnek nyilvánosságra, így más eljárásokban sem használhatók fel.

A felperesek állítása szerint a Meta a leépítendő munkakörök meghatározásához olyan mesterségesintelligencia-alapú eszközöket vett igénybe, amelyek a termelékenységet és az úgynevezett MI-tokenhasználatot – azaz a mesterséges intelligencia alkalmazásának gyakoriságát – követték nyomon. Ez a rendszer hátrányba hozta azokat, akik betegség vagy családtag ápolása miatt hiányoztak a munkából. A kereset több belső rendszert is megnevez, köztük a Metamate nevű, nagy nyelvi modellen alapuló asszisztenst, a dolgozók kommunikációját és dokumentumait figyelő, úgynevezett "második agy" szoftvert, valamint egy olyan termelékenységi pontszámot, amelyet a billentyűleütések, a képernyőtartalmak, az e-mailek és a böngészési előzmények elemzésével határoztak meg.

A Meta bírósági beadványaiban és nyilatkozataiban hangsúlyozta, hogy az idén bejelentett, közel nyolcezer fős elbocsátási hullámmal kapcsolatos minden döntést emberek hoztak meg. A vállalat határozottan tagadta, hogy a mesterséges intelligencia használatát vette volna alapul a távozó dolgozók kiválasztásához vagy a teljesítményértékeléshez. Orrick bíró kifejtette, hogy kénytelen volt elfogadni a Meta érvelését, mivel a felperesek nem tudtak ellenbizonyítékot felmutatni. A következő tárgyalást augusztus 24-re tűzték ki, a felperesek jogi képviselői pedig arra kérik a Meta jelenlegi és korábbi munkatársait, hogy jelentkezzenek, amennyiben információval rendelkeznek arról, hogyan használták a mesterséges intelligenciát a kiválasztási folyamat során.