Komoly vagyonokat fizetnek a hazai gyűjtők a 90-es évek kedvenceiért: rengeteg magyar polcán ott lapulhatnak ezek a kincsek

A képregények és plakátok piaca Magyarországon első ránézésre csendesebbnek tűnhet, mint a nyugati országokban, de a felszín alatt egy kifejezetten aktív, tudatos és egyre inkább értékalapú gyűjtői világ rajzolódik ki. Nem a tömegtermelés, nem a gyors haszonszerzés dominál, hanem a szenvedély, az esztétika és az a fajta figyelem, amely hosszú távon alakítja egy piac karakterét. Varga Csaba, a Buda Collection Antikvárium, valamint a Varga Aukciósház vezetője szerint éppen ez adja a hazai szcéna egyediségét.

„Magyarországon a képregények iránti kereslet nem tömegpiaci, hanem egy szűkebb, elkötelezett vásárlói körre épül (niche). Van kereslet, csak nem akkora és nem olyan spekulatív, mint a nagy külföldi piacokon” – árulta el a szakértő a Pénzcentrum kérdésére.

Ez a különbség nemcsak számokban mérhető, hanem mentalitásban is. Míg például az Egyesült Államokban vagy Nyugat-Európában gyakran befektetési hullámok, gyors árrobbanások és spekuláció mozgatja a piacot, addig Magyarországon inkább lassabb, stabilabb fejlődés figyelhető meg.

A globális popkultúra hatása természetesen ide is begyűrűzött.

A Marvel és DC filmek a tömegkultúra részévé váltak, de a képregények adásvétele továbbra is egy réteg hobbija

– hangsúlyozta Varga Csaba. A Buda Collection vezetője szerint a kettősség jól érzékelhető: miközben a moziban milliók nézik a szuperhősöket, a képregényboltokban és antikváriumokban egy jóval szűkebb, de elkötelezett közönség válogat a kiadványok között.

A magyar piac egyik legérdekesebb sajátossága, hogy az elmúlt években egyértelműen a prémium irányba tolódott el. A szakértő szerint ma már nem a klasszikus, havonta megjelenő, olcsó füzetek dominálnak, hanem az igényesebb kivitelű kiadványok. „A hazai piacon meglepően sok díszdobozos, limitált és gyűjtői kivitelű kiadvány jelenik meg, ezért a piac jelenleg inkább prémium könyvkiadásként működik, mint tömeges havi füzetkultúraként” – tette hozzá Varga Csaba.

Ez a trend szorosan összefügg a vásárlói bázis átalakulásával. Azok a gyerekek és fiatalok, akik a kilencvenes években találkoztak először a képregényekkel, mára felnőttek, stabil jövedelemmel rendelkeznek, és visszatérnek a régi kedvenceikhez.

„A 90-es években születettek mostanra váltak fizetőképes felnőtté. Ők azok, akik nemcsak olvassák, hanem befektetési céllal is gyűjtik a képregényeket” – ecsetelte a Varga Aukciósház vezetője. Ez a generáció már nem elégszik meg az egyszerű kiadásokkal: különleges borítókat, limitált példányokat, sorszámozott köteteket keres.

A szakértő szerint ez a kereslet látványosan megemelte a prémium kategóriás kiadványok jelentőségét. „Az elmúlt években megugrott a kereslet a prémium, keménytáblás, limitált és sorszámozott kiadványok iránt” – mondta. A kiadók gyorsan reagáltak erre, és egyre több olyan terméket hoznak piacra, amely nemcsak olvasmányként, hanem gyűjtői tárgyként is megállja a helyét.

A képregények magyarországi története ugyanakkor jóval korábbra nyúlik vissza. Varga Csaba felidézte, hogy „a valódi, szóbuborékos/szövegfelhős képregény Magyarországon csak az 1960-as évekre vált igazán ismertté és elfogadottá”. Bár korábban is léteztek képes történetek, a modern értelemben vett képregény ekkor vált a kultúra részévé.

Az igazi áttörést azonban az 1980-as évek hozták. „A képregény Magyarországon már önállóan is gyűjthető füzetként jelent meg a piacon. Megjelentek a sorozatok, a Kockás, majd a Semic kiadványai a Marvel hősök, például a Pókember vagy az X-Men” – sorolta a szakértő a Pénzcentum kérdésére. Ezek a kiadványok nemcsak olvasmányként voltak fontosak, hanem egy új viselkedésmintát is kialakítottak.

A füzeteket már nemcsak elolvasták, hanem félretették, sorozatba rendezték, gyűjtötték és cserélték is

– mondta Varga Csaba, majd hozzátette: ez a gyakorlat teremtette meg a tudatos gyűjtés alapjait Magyarországon. A gyerekek és fiatalok közösségeket építettek, csereberéltek, listákat vezettek, hiányzó számokat kerestek – sokszor anélkül, hogy tudták volna, egy későbbi gyűjtői kultúra alapjait rakják le.

A mai keresletben ez a múlt is visszaköszön. A vásárlók jelentős része kifejezetten az ismert címeket keresi. „A vásárlók elsősorban az ismert címeket és a jó állapotú darabokat keresik” – hangsúlyozta a szakértő. Különösen népszerűek azok a kiadványok, amelyek mögött erős nemzetközi márkák állnak. „Különösen jól működnek azok a füzetek, amelyek mögött ismert franchise áll, Spider-Man, Venom, X-Men, Star Wars, vagy Batman” – tette hozzá.

A gyűjtők számára azonban nemcsak a tartalom számít, hanem a forma is. Azok a kiadások, amelyek valamilyen pluszt is kínálnak, például foil, vagy más különleges borítót” kiemelt figyelmet kapnak. Ezek a részletek sokszor jelentős árkülönbséget is indokolnak.

Az árak tekintetében a piac több jól elkülöníthető szegmensre bontható. „A legkeresettebb képregények jellemzően pár ezer és pár tízezer forint között cserélnek gazdát” – mondta Varga Csaba. Az átlagos gyűjtők számára a 20–50 ezer forintos kategória már magasabb szintet jelent. A régi magyar kiadványok külön kategóriát képviselnek.

Az 1950-es, 60-as évekből származó, jó állapotú Füles vagy Pajtás különkiadások, illetve az első önálló füzetek 5 000 és 20 000 Ft környékén cserélnek gazdát

– emelte ki a Buda Collection tulajdonosa. Szerinte ezek nemcsak ritkaságuk miatt értékesek, hanem kulturális jelentőségük miatt is.

A prémium és nemzetközi szegmensben azonban jóval magasabb árakkal találkozhatunk.

A hibátlan állapotú, tokozott amerikai kiadványok jellemzően 15–20 ezer forint között mozognak, míg a dedikált amerikai füzetek ára általában 20 ezertől akár 80 ezer forintig terjed

– mondta a szakértő. Itt tehát már egyértelműen megjelenik a befektetési szemlélet.

„A 20 ezer forint feletti kategória jellemzően a dedikált, tokozott vagy valamilyen szempontból prémium gyűjtői tételek, amelyeknél a vásárlás már nem egyszerű rajongói döntés, hanem tudatos, megfontolt gyűjtői választás” – hangsúlyozta Varga Csaba.

Plakátok, poszterek – itt már tényleg komoly pénzek forognak

A plakátok és poszterek piaca ezzel párhuzamosan szintén erős, de más logika mentén működik. Varga Csaba szerint itt különösen éles a határ a dekoráció és a gyűjtés között. „A magyar poszterpiacon élesen kettéválik a funkció és az érték” – mondta.

A különbség már a definíciók szintjén is megjelenik. „A poszter a fal dísze, dekoráció, esztétikum. Plakát elsődlegesen egy alkalmazott művészeti műfaj, a gyűjtők számára ez az igazi kincs” – fogalmazott a Varga Aukciósház vezetője. A plakátok esetében tehát nem pusztán vizuális élményről van szó, hanem művészeti és történeti értékről is.

„Egy régi filmplakát egy adott korszak lenyomata, és nem arra készült, hogy évtizedekig megmaradjon” – hívta fel a figyelmet Varga Csaba, aki szerint ez a mulandóság teszi igazán értékessé a fennmaradt darabokat.

A szakértő szerint az árak itt még szélesebb skálán mozognak. Az újabb moziplakátok viszonylag alacsony áron elérhetők.

Nálunk az újabb moziplakátok jellemzően 3000 forintos áron érhetők el, a régebbi darabok pedig többnyire 5 000 és 25 000 forint közötti sávban mozognak

– magyarázta Varga Csaba.

A gyűjtői kategória azonban egészen más szintet képvisel. Mint kiderült, a ritka, jó állapotú, művészileg vagy történetileg kiemelt plakátok már nem tízezres, hanem akár több százezres, milliós ársávban mozognak.

A legerősebb daraboknál az 500 ezer és 3 millió forintos ár sem számít rendkívülinek.

A szakértő példákat is hozott:

A Moholy- és Vasarely-plakátok ára általában 20 000–100 000 forint között alakul, míg a legdrágább plakáttételünk jelenleg egy 600 000 forintos Konecsni.

A vásárlói kör itt is sokszínű. A külföldi vásárlók a kommunista korszak plakátjait keresik – hívta fel a figyelmet Varga Csaba, külön kiemelve a szocialista realizmus jellegzetes képi világát. Az erőt sugárzó munkásábrázolások, propagandaüzenetek és stilizált kompozíciók ma már kifejezetten keresettek.

A hazai piacon két fő réteg különíthető el. „Az egyik az olcsóbb, de jó tematikájú, dekoratív posztereket keresi, a másik pedig a régi magyar plakáttörténeti darabokra vadászik” – fogalmazott. Ez utóbbi csoport számára a ritkaság, a grafikai minőség és a művelődéstörténeti jelentőség a döntő szempont.

Ezért vásárolják a magyarok ezeket az ereklyéket

A vásárlói motivációk is a fentebb elmondottaknak megfelelően alakulnak. A képregények esetében még mindig az élmény az elsődleges. „A vevők többsége elsősorban olvasási céllal vásárol” – hangsúlyozta Varga Csaba. A történet, a karakterek és a fizikai példány kézbe vétele továbbra is kulcsszerepet játszik.

A plakátoknál viszont erősebb a tudatos gyűjtői attitűd. „Itt nem arról van szó, hogy valaki szeretne a falára valamit, hanem arról, hogy tudatosan keres egy adott korszakhoz, alkotóhoz, stílushoz vagy plakáttörténeti jelentőséghez kapcsolódó darabot” – mondta.

A kép így áll össze: Magyarországon a képregények és plakátok piaca nem a mennyiségről, hanem a minőségről és az elköteleződésről szól. Egy olyan világ, ahol a rajongás idővel tudatos gyűjtéssé alakul, a gyűjtés pedig egyre inkább értékalapú döntéseken nyugszik.

Mondd el, mit gondolsz: segíts formálni a Pénzcentrum jövőjét!

Segíts nekünk még jobbá tenni a Pénzcentrumot! Egy rövid, anonim kérdőívvel szeretnénk jobban megismerni, hogyan használod az oldalt, milyen témák érdekelnek, és miben fejlődhetnénk tovább. A válaszaid alapján finomítjuk tartalmainkat, rovatainkat, sőt akár új szolgáltatásokat is bevezethetünk, hogy még hasznosabbak legyünk a mindennapi pénzügyi döntéseidben. A kitöltés mindössze 10–12 perc, és minden visszajelzés nagy segítség számunkra.