Brutális bérkülönbség Magyarországon: ennyivel keres többet egy diplomás, mint egy sima melós

A Munkaerőpiaci Tükör legfrissebb számában publikált tanulmányában Varga Júlia a különböző iskolai végzettségek kereseti hozamát vizsgálta a 2002 és 2022 közötti időszakban. A kutatás azt elemezte, hogy az egyes végzettségi szintek mennyivel magasabb jövedelmet biztosítanak a nyolc általános iskolai osztályt végzettekhez viszonyítva, és ez a különbség hogyan alakult két évtized alatt.

A tanulmány hat végzettségi kategóriát különböztetett meg: a legfeljebb nyolc általános iskolai végzettséget mint referenciacsoportot, az érettségi nélküli szakmunkás bizonyítványt, az érettségit adó középfokú szakképzést, a gimnáziumi érettségit, a főiskolai vagy BA/BSC diplomát, valamint az egyetemi vagy MA/MSC végzettséget. Az elemzéshez a KRTK Adatbankjának harmonizált Bértarifa-felvételeit használták, amelyek évente 100-230 ezer munkavállalói adatot tartalmaznak.

Az eredmények szerint a felsőfokú végzettségűek a teljes vizsgált időszakban kiemelkedően magas kereseti előnyt élveztek. Az egyetemi vagy mesterszintű diplomával rendelkezők kereseti prémiuma 2002 és 2009 között 200-230 százalék körül ingadozott, majd 2018-ig csökkent, ezt követően ismét emelkedni kezdett. 2022-ben ez az érték 221 százalékot ért el.

A főiskolai vagy alapszakos diplomával rendelkezők szintén jelentős, bár valamivel alacsonyabb kereseti előnyt realizáltak. Esetükben a prémium hasonló pályát írt le: 2002 és 2009 között 150 százalék körül mozgott, 2018-ig csökkent, majd újra növekedésnek indult. 2022-ben már 156 százalékos előnyt jelentett ez a végzettségi szint, ami a vizsgált időszak legmagasabb értéke.

A középfokú végzettségek közül a gimnáziumi és szakgimnáziumi érettségi közel azonos, de a felsőfokú végzettségnél jóval alacsonyabb kereseti előnyt biztosított. Ez arra utal, hogy "a középfokú szakképzésben végzettek általános készségeit értékeli inkább, és szakképzettségét kevésbé" a munkaerőpiac.

Az érettségi nélküli szakmunkás végzettség hozama 2000 és 2018 között rendkívül alacsony, mindössze 10-17 százalék között mozgott. 2018 után azonban ez a kategória is növekedésnek indult, 2022-re elérve a 40 százalékos prémiumot.

A nemek közötti különbségeket vizsgálva megállapítható, hogy a férfiak szinte minden iskolázottsági kategóriában és időpontban nagyobb kereseti előnyt értek el a legfeljebb általános iskolát végzett férfiakhoz képest, mint a nők az azonos végzettségű nőkhöz viszonyítva. Kivételt képeztek 2002 és 2010 között az érettségit adó iskolatípusokban végzettek.

A kutatás az életkor hatását is vizsgálta, és megállapította, hogy a 35 év alatti fiatalok valamivel kisebb kereseti előnyt realizáltak az azonos korú, csak általános iskolát végzettekhez képest, mint ami a teljes munkaképes korú népességben megfigyelhető volt.