Szomorú számok: tízből nyolc magyar lecsúszott az európai jövedelmi létrán

Az elmúlt években jelentősen átrendeződött a magyar lakosság jövedelmi helyzete az Európai Unión belül. Míg korábban a társadalom szélesebb rétegei tudtak előrelépni az uniós jövedelmi rangsorban, mára ez a lehetőség a legtehetősebb 15 százalékra korlátozódott.

A járvány és az orosz-ukrán háború gazdasági hatásai következtében a magyar társadalom döntő többsége visszacsúszott az európai jövedelmi létrán. Ez a tendencia egyaránt megfigyelhető az euróban és a vásárlóerő-paritáson mért adatokban, ami megkérdőjelezi a kormányzati árszabályozási törekvések hatékonyságát.

A jövedelmi eloszlás vizsgálata során kiderült, hogy míg a magyar mediánjövedelem az európai eloszlás 13. percentiliséről a 11.-re csökkent, addig a leggazdagabb 10 százalék helyzete javult. Különösen szembetűnő a legtehetősebb 3 százalék felzárkózása, akik 9-15 százalékpontot hoztak be három év alatt.

Az adatok arra is rávilágítanak, hogy a jövedelmi egyenlőtlenségek mérséklése továbbra sem élvez prioritást a gazdaságpolitikában. A 2022-es választások előtti pénzosztás például főként a magas jövedelműeknek kedvezett, miközben az Európa-rekorder infláció elsősorban az alacsonyabb jövedelmű rétegeket sújtotta.

"A legjobban keresők kiváltságává vált tehát a más európai országokban élőkéhez képest nagyobb mértékű, és ezáltal az uniós ranglétrán előrelépést jelentő jövedelemnövekedés," mutat rá a helyzet paradox voltára a tanulmány.

Összehasonlítva a korábbi időszakokkal, a jelenlegi helyzet még drámaibbnak tűnik. Míg 2010 és 2016 között a társadalom felső 50 százaléka tudott előrelépni az uniós rangsorban, addig most ez a lehetőség a felső 15 százalékra korlátozódott.

A tanulmány rámutat, hogy az egyenlősítő törekvések hiánya, például az egykulcsos személyi jövedelemadó és a differenciálatlan támogatások rendszere, hozzájárult a jelenlegi helyzet kialakulásához. Ez a tendencia hosszú távon veszélyeztetheti a társadalmi kohéziót és a gazdasági növekedés fenntarthatóságát.