Nagy veszélyben százezernyi magyar dolgozó: kiderült, miért nem jön ki a bérmatek

2023. februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 531 200 forint volt, ez 0,8%-kal haladta meg az egy évvel korábbit - erről mi is beszámoltunk tegnap. Az átlagkereset változását jelentősen befolyásolta a 2022 februárjában a honvédelmi és a rendvédelmi hivatásos állománynak kifizetett hathavi illetménynek megfelelő szolgálati juttatás, az ún. fegyverpénz. Ennek hatását kiszűrve a bruttó átlagkereset növekedése 14,8 százalékponttal lenne magasabb.

A KSH friss statisztikáiból az is kiderült, hogy a nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 353 200 forintot, a kedvezményeket is figyelembe véve 366 400 forintot ért el, 0,8, illetve 1,2%-kal többet, mint egy évvel korábban. Az ún. fegyverpénz hatását kiszűrve a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset növekedése 15,2 százalékponttal lenne magasabb.

A reálkereset 19,6%-kal csökkent, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 25,4%-os kiemelkedő növekedése mellett. A reálkereset csökkenéséből 11,8 százalékpontot magyaráz az ún. fegyverpénz.

Ötödével ér kevesebbet a pénzünk?

A lapunk által megkérdezett szakértő szerint nincs ok aggodalomra, a fegyverpénz valóban sokat tett hozzá az előző évi adathoz. Persze ettől még vannak a csökkenő reálbérnek jelentős gazdasági hatásai – mondta Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője.

Fontos megjegyezni, hogy mivel a februári adatokról beszélünk, azt sokan kifelejtették, hogy tavaly februárban, akit érintett, éppen megkapta a hathavi fegyverpénzt, vagyis az jelentősen megdobta a statisztikát. Ehhez képest teljesen érthető a statisztikában a 20 százalékos visszaesés az év/adatokat figyelve, ugyanakkor felhívnám arra is a figyelmet, hogy önmagában egy-egy hónapot nézni a reálbéreknél nem érdemes

- fogalmazott a Pénzcentrumnak Trippon Mariann. Hozzátette azt is, hogy szerinte valóban érezhető, hogy az emberek kevesebb pénzt költenek, de ez már nem sokáig lesz így.

Az való igaz, hogy kevesebb pénzük van az embereknek, de ez nem bércsökkenésből ered, sokkal inkább az a durva infláció okozza, amit immár több mint egy éve tapasztalhatunk. Leginkább a kereskedelemben és a szolgáltatásokban látjuk azt, hogy jelentős csökkenés van, ami visszavezethető arra, hogy egyre kevesebbet ér a munkabér. Ez várhatóan az év első felében így is marad, azonban ahogy a második félévtől majd kicsit nagyobb ütemben csökken az infláció, és folytatódik a kereskedelemben kapható termékek olcsósodása, ez a hatás is fokozatosan eltűnik majd

- mondta az elemző lapunknak.

Mindenki marad, ahol munka van

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy maguk a dolgozók hogy érzik: valóban ötödével lett volna kevesebb a reálbér, ahogy a statisztikában szerepel az egy évvel korábbihoz képest? Dénes Rajmund Roland, a Munkaerő-Kölcsönzők Országos Szövetségének elnöke lapunknak azt mondta: tavaly sokkal komolyabb „zúgolódást” lehetett tapasztalni, ez azonban mostanra kicsit alább hagyott.

Amikor tavaly viszonylag hirtelen megemelkedtek a nyersanyagok árai, ez pedig továbbgyűrűzött az élelmiszerek árába gyors drágulást generálva, akkor sokkal inkább éreztem-éreztük azt, hogy a dolgozók viszonylag gyorsan és hathatósan emelést kezdtek követelni, akár azon az áron is, hogy ha nem kapják meg, akkor másik munkahelyet keresnek. Ez a „vándorlási kedv” az én észrevételeim szerint mostanra alábbhagyott, az emberek már inkább kitartanak a biztosnál. Bár a tavaly februári helyzethez képest azóta ugye még keményebb a drágulás, én komoly zúgolódást egyelőre nem tapasztalok

- mondta lapunknak a szakértő.