Ebben a szakmában rommá keresheted magad 2022-ben: egyre több magyar vághat bele

Mind a hobbi, mind a profi fotósok elsősorban ingyenes videókból tanulnak, de a fotós csoportok, illetve a szakmai oldalak is népszerűek a körükben. A fizetős formák közül a kényelmesen, saját tempóban elfogyasztható videós tananyagokat választják a legnagyobb arányban. A szakmai fejlődésükkel leginkább a mellékállású fotósok foglalkoznak. Az amatőr fotósok több, mint fele, a profiknak pedig kétharmada pénzt is áldoz a fejlődésre.

A fotósok 7%-a egyáltalán nem képezi magát, még ingyenesen elérhető anyagokkal sem. A főállású profik körében a legmagasabb ez az arány, 11%, ami eléggé elszomorító.

Pedig manapság pont ez az egyik olyan terület, amire a legnagyobb figyelmet kellene fordítani, ha szeretnének versenyképesek maradni a folyamatosan fejlődő technológia mellett, ami ma már bárki számára elérhető

– avatott be Ihász Ingrid, online és fotós marketing szakértő, a kutatás kezdeményezője. Kiemelte: a főállású fotósok 63%-át érintette a KATA adó változása. Közel felük biztosan másik adózási formával folytatja.

Milyen fotós műfajokkal lehet a legjobban keresni?

A mellékállású és főállású fotósok mindössze ötöde keres legalább évi 3 millió Ft-ot a fotózással. A mellékállású fotósok több, mint háromnegyede évente kevesebb, mint 3 millió Ft-ot keres. 6 milliónál többet a profi fotósok csupán 8%-a visz haza évente, főállás esetén ez az arány 23%. Ehhez jellemzően 40 évnél idősebb férfinak kell lenni, Budapesten. A legjobban kereső fotósok fő profilja legnagyobb arányban a portré, esküvő, családi, illetve üzleti rendezvények fotózása. Az átlagosnál lényegesen nagyobb arányban fotóznak ezekben a műfajokban: reklám, üzleti portré, divat, glamour, riport.

Ha a teljes fotós társadalmat tekintjük az amatőrökkel együtt, a portré, természet, táj és családi fotózás a legnépszerűbb műfaj. Ugyanakkor elég nagy különbségek vannak az amatőrök és a profik között. A hobbifotósok körében a természet és tájfotózás a legnépszerűbb, míg a profi fotósok jóval kisebb arányban űzik ezeket a bevételt jellemzően nem termelő műfajokat. A profiknál a hangsúly a portré, esküvő, családi és páros fotózáson van

– jegyezte meg Ihász Ingrid.

A legjobban kereső fotósok esetében jellemző plusz szolgáltatás a személyes oktatás, a termékek értékesítése, a videófelvételek készítése és a stúdió kiadás. A fotósok körében az ügyfél ajánlás a legfontosabb eszköz az ügyfélszerzésre, ezt követi a Facebook oldal, a személyes kapcsolatok építése, illetve az Instagram és a weboldal. Nagy potenciállal rendelkező, de jellemzően elhanyagolt terület az e-mail marketing, a keresőoptimalizálás (SEO), a Meta (korábban Facebook) Ads, valamint a Google Ads

– hívta fel a figyelmet a szakember, akinek hamarosan könyve is jelenik meg Marketing iránytű fotósoknak címmel. Hozzátette, hogy látszik, hogy még a fotós munka színvonalánál is fontosabb az ügyfélélmény, az, hogy mennyire profi az ügyfél kiszolgálása, illetve hogyan érzi magát a fotózáson. Sajnos ma már az, hogy valaki igazán jó fotós, egyáltalán nem elég ahhoz, hogy sikeres vállalkozó lehessen.

Minden téren kiváló szolgáltatást kell nyújtani és tudatosan foglalkozni a marketinggel

– tette hozzá Ihász Ingrid, aki már több mint 200 fotósnak segített a vállalkozása fejlesztésében.

Milyen márkákat és programokat választanak a fotósok?

Mind az amatőr, mind a profi fotósok körében a Canon (40%), a Nikon (37%), illetve a Sony (21%) a legnépszerűbb márka. A többi márka erőteljesen le van maradva mögöttük.

Vannak olyan gyártók, amelyek más márkákhoz készítenek objektíveket. Közülük toronymagasan vezet a Sigma, de a Tamron sem marad le sokkal. Összességében a leggyakrabban használt objektívek az 50 mm fix, a 70-200 mm zoom és 24-70 mm zoom. A fix objektívek közül szintén népszerű a 85 mm-es és a 35 mm-es. A nők kifejezetten kedvelik az 50 mm-es fixet. Ezeken kívül csak a gépekhez csomagolt kit objektívek, illetve nagy átfogású, “mindenes” zoomok igazán elterjedtek

– ismertette a felmérés eredményeit az online és fotós marketing szakértő. A fotósok nagy része folyamatosan bővíti a felszerelését, a megkérdezettek háromnegyede tervez vásárolni a következő fél évben. Ebben a tekintetben nincs számottevő különbség a hobbi és a profi fotósok között.

Ha plusz fényre van szükség, a főállású fotósok körében a rendszervaku, illetve a derítőlap a favorit, de stúdióvakut is nagy számban használnak. Az amatőrök még kevésbé használnak LED világításokat, viszont a főállásúak egy jelentős része használja őket, mint például a LED stúdiólámpát, illetve különböző kiegészítő világításokat is: fénykardot vagy mini lámpát

– tette hozzá Ihász Ingrid.

Utómunka tekintetében a két legnépszerűbb program nem meglepő módon a Photoshop és a Lightroom, előbbit a fotósok közel háromnegyede, utóbbit közel kétharmada használja. A profik körében ez az arány 89%, illetve 75%. Az egyéb programok használata legfeljebb az 5%-ot éri el. A hobbifotósoknak csupán a tizede nem utómunkázik egyáltalán, míg profiknál ez az arány nem éri el az 1%-ot. Látszik tehát, hogy még az amatőrök körében is a fotózás szerves részét képezi az utómunka, amiben a legtöbben igyekeznek is folyamatosan fejleszteni magukat.