A rosszul méretezett klímaberendezés nemcsak több energiát fogyaszthat, hanem nyaranta huzatosnak érezhetjük.

A pandémia hatására olyan káros trendek erősödtek fel, melyek már korábban is mérgezték a társadalmakat, megnehezítették a dolgozók életét. Az otthoni munkavégzés hatására átlagosan hetente majd két órával többet túlórázunk, mint 2020 előtt - a szekértől szerint ez azonban nem maradhat így, lépni kell, különben az egyre általánosabbá váló kiégés komoly, világméretű problémákhoz vezet.
Virágzik a túlhajszoltság kultúrája, óriási probléma, hogy a hosszú munkaidőt és az állandó kimerültséget tekintjük a siker jelének. A túlontúl ambiciózus munkamánia ideája országunkba a 80-as évek amerikai filmjeiből szivárgott be: jellemzően a pénzügyi szektor szereplőit ábrázolták így. Ám hamar felvettük a fonalat, és a rendszerváltás után önként alkalmazkodtunk ehhez a kizsákmányoló trendhez, mára pedig szinte alig akad olyan szektor, ahol ez a fajta attitűd ne lenne általános, sőt elvárt.
A pandémia pedig csak felerősítette ezt a trendet: a legfrissebb tanulmányok szerint a munkavállalók világszerte átlagosan 9,2 óra fizetetlen túlórát vállalnak hetente szemben az egy évvel ezelőtti 7,3 órával. A világjárvány kitörése óta a munkahetek egyre hosszabbak: éjfélkor még e-maileket küldünk, üzeneteket váltunk, miközben a magánéletünk és a szakmai életünk közötti határok elmosódnak.
Mostanra azonban hála kiterjedt kutatásoknak, sokkal jobban értjük a túlhajszoltság következményeit, és azt, hogy a kiégés milyen áldozatot követel a mentális és fizikai egészségünktől. A munkamánia iránti csodálatunk azonban mélyen gyökeredzik a társadalmainkban, éppen ezért ahhoz, hogy ezen változtatni tudjunk, kulturális változásra lesz szükség. Talán épp a poszt-pandémiás világban lesz az esélyünk erre?
A túlhajszoltság nem elszigetelt jelenség
A túlterheltség tehát nem kizárólag a Szilícium-völgyben vagy a Wall Streeten ismert jelenség: szinte mindenhol túl sokat dolgoznak. Japánban a túlhajszoltság kultúrája az 1950-es évekre vezethető vissza, ott akkoriban a kormány túl keményen sürgette az ország gyors újjáépítését a második világháború után. Az arab országokban pedig az egészségügyi szakemberek körében magas a kiégés aránya, valószínűleg azért, mert a 22 fejlődő tagország egészségügyi rendszerei elképesztő módon túlterheltek. Persze nem csak földrajzi iparági tényezők is befolyásolják a kiégésre valóhajlandóságot: korábbi tanulmányok szerint, melyek még az 1970-es években készültek, a segítő szakmákban is nagyobb veszélynek vannak kitéve a munkavállalók.
Világszerte milliók dolgoznak túl sokat, csak azért, mert úgy gondolják, ennek így kell lennie, ez egyfajta státuszszimbólum, a sikerhez vezető út velejárója.
Sokan azért dolgoznak ennyit, hogy törlesszék az adósságaikat, megtartsák a munkahelyüket, vagy hogy feljussanak a ranglétra tetejére. Arról nem is beszélve, hogy sok munkahelyen elvárás, hogy a munkavállaló állandóan elérhető legyen.
A kellemetlen következmény
Áldozat nélkül azonban nincs győzelem, sem előléptetés, és ez a véget nem érő harc is megköveteli a magáét, méghozzá a dolgozók lelki, adott esetben tesi egészségét ragadja el. Az Egészségügyi Világszervezet meghatározása szerint a kiégés "a krónikus munkahelyi stresszből eredő, nem kezelt szindróma", amelyet a kimerültség érzése, a munkával kapcsolatos negatív érzések és a szakmai hatékonyság csökkenése jellemez. Más szóval embertelenné teszi az embert, aki fizikailag és érzelmileg is teljesen kimerül, miközben folyamatosan megkérdőjelezi a munkája értelmét és céljait. A szervezet 2019-ben hivatalosan is elismerte a kiégést "foglalkozási jelenségként".
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
„Mára azonban teljesen elszabadult a pokol” – nyilatkozta Anat Lechner, a New York-i Egyetem klinikai menedzsmentprofesszora a BBC-nek. Össze sem lehet hasonlítani a mostani helyzetet a néhány évvel ezelőttivel. Mára szinte piedesztálra emeltük a túlórát, felépítettük túlhajszoltság kultúráját. A 8 óra munka, 8 óra szórakozás, 8 óra pihenés ideája túlságosan is 20. századi, itt a 21. század azonban már egészen más. Ma már olyan kultúrában élünk, amelyik a nap 24 órájában, a hét 7 napjában működik: nincs megállás, eltűntek a korábban rögzített határaink. gondoljunk csak a folyamatosan izzó közösségi médiára…
A jövő elkezdődött
Annak ellenére, hogy többet dolgozunk, mint valaha, és fiatal munkavállalóinkat többszörös nyomásnak tesszük ki (legyen az pénzügyi, egzisztenciális, vagy éppen lelki), talán már látszik a fény az alagút végén: az egyre bizonytalanabbá váló munkaerőpiacon a változás apró jelei már megmutatkoznak.
Bármennyire kimerítő is volt a járvány, arra legalább rákényszerített minket, hogy teljesen új szemszögből nézzünk mostantól a munka és a magánélet egyensúlyára. Egy nagyon friss, a LinkedIn-en futó, 5 ezer felhasználókörében végzett felmérésből az derült ki, hogy a válaszadók felének a világjárvány óta fontosabbá vált a munkaidő és a munkavégzés helyének rugalmassága, illetve a munka és a magánélet egyensúlya.
A pandémia nem csak előtérbe helyezte életünk legfontosabb elemeit, mint az egészség, a család, és a kapcsolatok, de felbolygatott számos olyan rutint és rendszert, amelyek az embereket a taposómalomban tartották.
Válaszút előtt állunk: vagy a jólétünket helyezzük előtérbe, vagy pedig az éjszakai e-mailezést, amivel lenyűgözhetjük a főnököt. Mostantól a dolgozókon múlik, hogy a kiégést ne tegyék valahogy kívánatossá, és a vállalatokon, hogy ne éreztessék a dolgozókkal, ezt kellene tenniük.

Így vágja át a magyar dolgozókat a saját főnökük: kevesen tudják, hogy így teljesen ingyen gürcölnek
Ha munkaügyekről, munkajogi ismeretekről van szó, mi, magyarok nem állunk éppen a helyzet magaslatán.
Hivatalosan is elindította befektetési kampányát a Brancs közösségi piactér, amely rekordérdeklődéssel zárta az előregisztrációs kampányát.
Év végén két újabb izgalmas kampány ért el kiemelkedő sikereket a Brancs piacterén.
Most viszont bemutatunk 3 olyan projektet, amikről valószínűleg sokat fogunk még hallani 2023-ban!
A könyv szerzőjét, Zubreczki Dávidot kérdeztük a balatoni fejlesztésekről, a városnézésről, építészetről és hogy mitől lenne élhetőbb Budapest. Interjú.
-
Alapanyagtól a vásárlóig: így áll a fenntarthatósághoz a piacvezető kiskerlánc
A Lidl Magyarország a környezettudatosság mellett érvel.
- "Még két-három évig" - A tudós elmagyarázza, mitől utórengés az utórengés
- Örökre kitiltotta járatairól balhés utasát a Wizz Air
- Mitől lesz egy vállalkozás online jelenléte sikeres? – egy onlinemarketing-ügynökség javaslatai (x)
- Pesti rangadó a labdarúgó Magyar Kupában - sport a tévében
- Egeresi Zoltán Törökországból: volt, hogy egy tévés tudósító mögött omlott össze egy épület
- Megfejtettek egy elveszettnek hitt kánaáni nyelvet
Digital Transformation 2023
Sustainable Tech 2023
Biztosítás 2023


