A Fülöp-szigetekről érkező munkavállalók gyakran hamis ígéretek alapján döntenek az utazás mellett.
A pandémia hatására olyan káros trendek erősödtek fel, melyek már korábban is mérgezték a társadalmakat, megnehezítették a dolgozók életét. Az otthoni munkavégzés hatására átlagosan hetente majd két órával többet túlórázunk, mint 2020 előtt - a szekértől szerint ez azonban nem maradhat így, lépni kell, különben az egyre általánosabbá váló kiégés komoly, világméretű problémákhoz vezet.
Virágzik a túlhajszoltság kultúrája, óriási probléma, hogy a hosszú munkaidőt és az állandó kimerültséget tekintjük a siker jelének. A túlontúl ambiciózus munkamánia ideája országunkba a 80-as évek amerikai filmjeiből szivárgott be: jellemzően a pénzügyi szektor szereplőit ábrázolták így. Ám hamar felvettük a fonalat, és a rendszerváltás után önként alkalmazkodtunk ehhez a kizsákmányoló trendhez, mára pedig szinte alig akad olyan szektor, ahol ez a fajta attitűd ne lenne általános, sőt elvárt.
A pandémia pedig csak felerősítette ezt a trendet: a legfrissebb tanulmányok szerint a munkavállalók világszerte átlagosan 9,2 óra fizetetlen túlórát vállalnak hetente szemben az egy évvel ezelőtti 7,3 órával. A világjárvány kitörése óta a munkahetek egyre hosszabbak: éjfélkor még e-maileket küldünk, üzeneteket váltunk, miközben a magánéletünk és a szakmai életünk közötti határok elmosódnak.
Mostanra azonban hála kiterjedt kutatásoknak, sokkal jobban értjük a túlhajszoltság következményeit, és azt, hogy a kiégés milyen áldozatot követel a mentális és fizikai egészségünktől. A munkamánia iránti csodálatunk azonban mélyen gyökeredzik a társadalmainkban, éppen ezért ahhoz, hogy ezen változtatni tudjunk, kulturális változásra lesz szükség. Talán épp a poszt-pandémiás világban lesz az esélyünk erre?
A túlhajszoltság nem elszigetelt jelenség
A túlterheltség tehát nem kizárólag a Szilícium-völgyben vagy a Wall Streeten ismert jelenség: szinte mindenhol túl sokat dolgoznak. Japánban a túlhajszoltság kultúrája az 1950-es évekre vezethető vissza, ott akkoriban a kormány túl keményen sürgette az ország gyors újjáépítését a második világháború után. Az arab országokban pedig az egészségügyi szakemberek körében magas a kiégés aránya, valószínűleg azért, mert a 22 fejlődő tagország egészségügyi rendszerei elképesztő módon túlterheltek. Persze nem csak földrajzi iparági tényezők is befolyásolják a kiégésre valóhajlandóságot: korábbi tanulmányok szerint, melyek még az 1970-es években készültek, a segítő szakmákban is nagyobb veszélynek vannak kitéve a munkavállalók.
Világszerte milliók dolgoznak túl sokat, csak azért, mert úgy gondolják, ennek így kell lennie, ez egyfajta státuszszimbólum, a sikerhez vezető út velejárója.
Sokan azért dolgoznak ennyit, hogy törlesszék az adósságaikat, megtartsák a munkahelyüket, vagy hogy feljussanak a ranglétra tetejére. Arról nem is beszélve, hogy sok munkahelyen elvárás, hogy a munkavállaló állandóan elérhető legyen.
A kellemetlen következmény
Áldozat nélkül azonban nincs győzelem, sem előléptetés, és ez a véget nem érő harc is megköveteli a magáét, méghozzá a dolgozók lelki, adott esetben tesi egészségét ragadja el. Az Egészségügyi Világszervezet meghatározása szerint a kiégés "a krónikus munkahelyi stresszből eredő, nem kezelt szindróma", amelyet a kimerültség érzése, a munkával kapcsolatos negatív érzések és a szakmai hatékonyság csökkenése jellemez. Más szóval embertelenné teszi az embert, aki fizikailag és érzelmileg is teljesen kimerül, miközben folyamatosan megkérdőjelezi a munkája értelmét és céljait. A szervezet 2019-ben hivatalosan is elismerte a kiégést "foglalkozási jelenségként".
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 10 millió forintot, 15 éves futamidőre, már 7,21 százalékos THM-el, havi 89 803 forintos törlesztővel fel lehet venni a CIB Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az Erste Banknál 8,04% a THM, a Raiffeisen Banknál 8,09%; az UniCredit Banknál 8,12%, a K&H Banknál 8,31%, akárcsak az OTP Banknál. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
„Mára azonban teljesen elszabadult a pokol” – nyilatkozta Anat Lechner, a New York-i Egyetem klinikai menedzsmentprofesszora a BBC-nek. Össze sem lehet hasonlítani a mostani helyzetet a néhány évvel ezelőttivel. Mára szinte piedesztálra emeltük a túlórát, felépítettük túlhajszoltság kultúráját. A 8 óra munka, 8 óra szórakozás, 8 óra pihenés ideája túlságosan is 20. századi, itt a 21. század azonban már egészen más. Ma már olyan kultúrában élünk, amelyik a nap 24 órájában, a hét 7 napjában működik: nincs megállás, eltűntek a korábban rögzített határaink. gondoljunk csak a folyamatosan izzó közösségi médiára…
A jövő elkezdődött
Annak ellenére, hogy többet dolgozunk, mint valaha, és fiatal munkavállalóinkat többszörös nyomásnak tesszük ki (legyen az pénzügyi, egzisztenciális, vagy éppen lelki), talán már látszik a fény az alagút végén: az egyre bizonytalanabbá váló munkaerőpiacon a változás apró jelei már megmutatkoznak.
Bármennyire kimerítő is volt a járvány, arra legalább rákényszerített minket, hogy teljesen új szemszögből nézzünk mostantól a munka és a magánélet egyensúlyára. Egy nagyon friss, a LinkedIn-en futó, 5 ezer felhasználókörében végzett felmérésből az derült ki, hogy a válaszadók felének a világjárvány óta fontosabbá vált a munkaidő és a munkavégzés helyének rugalmassága, illetve a munka és a magánélet egyensúlya.
A pandémia nem csak előtérbe helyezte életünk legfontosabb elemeit, mint az egészség, a család, és a kapcsolatok, de felbolygatott számos olyan rutint és rendszert, amelyek az embereket a taposómalomban tartották.
Válaszút előtt állunk: vagy a jólétünket helyezzük előtérbe, vagy pedig az éjszakai e-mailezést, amivel lenyűgözhetjük a főnököt. Mostantól a dolgozókon múlik, hogy a kiégést ne tegyék valahogy kívánatossá, és a vállalatokon, hogy ne éreztessék a dolgozókkal, ezt kellene tenniük.
Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.
Az első hazai közösségi piactéren sikeresen célba ért egy mézes kampány, amelyben a vásárlás mellett egy hartai termelő kaptárait is örökbe lehetett fogadni.
Az STRT Holding közleménye szerint 8+30 millió forint befektetés és tapasztalt mentorgárda várja a jelentkezőket.
A hiánypótló naturális, és letisztult berendezési trendeket kedvelő fotós közösség számára a Nordix már nem ismeretlen.
-
Elárulta a Lidl, milyen akciókkal készül a húsvéti szezonra
A húsvéti időszakban is változatos akciókkal és kedvezményekkel segíti a Lidl a vásárlókat.
-
Cégalapítás online: az eljárás menete lépésről lépésre (x)
Megmutatjuk, mire számíthat, ha vállalkozás indítását tervezi
-
Az ASUS újdonsága a modern munkaélmény új szintjét kínálja (x)
Az ExpertBook B9 OLED új mércét állít az üzleti laptopok számára.
- Lengyelország és Ukrajna közös fegyvergyártásra készül
- Elkezdődött az egyeztetés a bősi vízlépcső vitájának ügyében
- Nincs nyugalom Bécsben: újabb fegyvertilalmi övezetet kellett bevezetni
- Még le sincs gyártva, mégis minden lőszert eladtunk már Várpalotáról
- Gulyás Gergely újra tanul járni a műtétje után, és Magyar Péterről is beszélt
- 11 százalékkal kevesebben születtek, mint egy éve ilyenkor, de nőtt a házasodási kedv