Csak tengnek-lengnek ezek a fiatalok: mi lesz velük?

A NEET fiatalok meghatározását számos tényező nehezíti: az életkor, a képzési szint és a földrajzi elhelyezkedés mellett az olyan szempontokat is figyelembe kell venni, mint az álláskeresés hossza, a motiváció szintje és a szociális háttér. A Coca-Cola Magyarország fiatalok munkaerőpiaci elhelyezkedését segítő #énjövőm programja az elmúlt években több mint 9 ezer álláskereső fiatalnak segített, összesen több mint 80 személyes képzéssel az ország legkülönbözőbb pontjain, több mint 20 szakképzett tréner bevonásával. A program megbízásából nemrég a Kantar-Hoffmann végzett kutatást a különböző célcsoportokról.

A kutatás egy ún. veszélyeztetettségi háló segítségével kategorizálta be a különböző csoportokat, ahol egy álláskereső korábbi tapasztalatai és motivációs szintje határozza meg, milyen esélyei vannak a munkaerőpiaci elhelyezkedésben. A vizsgált öt szegmens teljes egészében lefedi a program különböző célcsoportjait, mind különböző helyen található ezen a skálán, így minden esetben más módszer jelenti a releváns segítséget az egyes csoportok számára.

Pénzre van szükséged hirtelen? A Pénzcentrum Személyi Kölcsön Kalkulátora megmutatja, hogy mennyi lesz a törlesztőrészlet a kedvezményes THM időszakban és utána - így teljes képet látsz arról, hogy mennyit kell összesen visszafizetned.

1. Rövid ideje munkanélküliek

A NEET fiatalok meghatározása során az egyik legfontosabb kérdés, hogy mióta áll fenn a munkanélküliség. A rövid távon munkanélküliek esetében a munkatapasztalat még nem évült el és jellemzően a motiváció is erős: ők azok, akik kevesebb mint egy éve munkakeresők, és a veszélyeztetettségi skála közepén helyezkednek el. Szintén ide tartoznak azok a jelenleg munkanélküli, álláskereső fiatalok, akik a koronavírus-járvány ideje alatt veszítették el az állásukat, de akiknek egy része vélhetően gyorsan újra munkát talál majd a gazdaság újraindításakor. Számukra sokat segíthetnek az álláskeresésre fókuszáló képzések, ahol a résztvevők gyakorlati segítséget kapnak önéletrajzírásban, állásinterjúra való felkészülésben és útmutatást abban, hogy emelkedjenek ki a jelentkezésük során.

2. Évek óta munkakeresők

A hosszabb távon munkakeresőknél viszont éppen az említett motiváció és elévülő munkatapasztalat az, ami hátrányt jelent. A jövőkép hiánya hosszú távon negatívan hat az álláskeresőkre, miközben a munkatapasztalatuk, képesítésük is egyre kevésbé lesz releváns. A program online önismereti és készségfejlesztési moduljai új lendületet, új irányt adhatnak azoknak, akik már évek óta sikertelenül próbálnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon, a személyes képzések során pedig szakképzett trénerekkel és hasonló cipőben járókkal oszthatják meg tapasztalataikat és szerezhetnek értékes új kapcsolatokat. 

3. Családi kötelezettségek miatt nem dolgozók

Bár hagyományosan nem számítanak NEET fiatalnak, a kismamák, kisgyerekes szülők, illetve tágabb értelemben azok, akik valamilyen családi kötelezettség miatt nem dolgoznak, szintén fontos szegmensét képezik a hazai nem dolgozó és nem is tanuló fiataloknak. Az elmúlt évek során a program célcsoportjai között a fiatal nők mellett a kisgyerekes szülők is kiemelt szerepet kaptak, a tapasztalatok alapján ugyanis esetükben sokszor nem annyira a szaktudás vagy a megfelelő motiváció, hanem sokkal inkább az idő és a támogatás hiánya az, ami hátráltatja őket. Az időhiánnyal küzdő kismamák számára segítséget jelentenek az online tananyagok, amelyek bárhol, bármikor, megszakításokkal, akár kisgyermek mellett is végezhetők. Az önbizalom vagy megfelelő támogatás hiányával küzdő kismamák pedig a budapesti Coworkid Alapítvánnyal közösen szervezett képzéseken kapnak segítséget abban, hogyan valósítsák meg ötleteiket, és hogyan merítsenek bátorságot a hozzájuk hasonló anyukák történeteiből.

4. Betegek vagy fogyatékkal élők

A Kantar Hoffmann kutatásának egyik fontos célcsoportját képezték a fogyatékkal élő fiatalok, akiknek képzése az #énjövőm program tervei között is szerepel. Az ő esetükben a veszélyeztetettséget nem annyira a motiváció, sokkal inkább a társadalmi előítéletesség és a lehetőségek hiánya adja. A kismamákhoz, kisgyerekes anyukákhoz némiképp hasonlóan sokszor nem az ötletek vagy az akaraterő, hanem a megfelelő munkáltatói nyitottság és támogatás, a társadalmi elfogadás hiánya az, ami miatt megrekednek a munkakeresésben vagy nem tudnak előre lépni egy adott területen belül. Számukra szintén segítséget jelenthetnek a program kommunikációra és önismeretre fókuszáló kiscsoportos, személyes képzései, amelyek az #énjövőm jövő évi céljai között szerepelnek. 

5. Friss végzősök vagy munkába állás előtt állók

Az program indulása óta nagy hangsúlyt fektet azokra a NEET fiatalokra, akik az útjukat keresik, vagy vannak ötleteik, de nem tudják, hogyan valósítsák meg azokat. Ők képezik az álláskeresők azon csoportját, akiknél folyamatban van, hogy munkába álljanak, a tanulmányaikat folytassák, vagy épp a saját vállalkozásuk elindításán dolgoznak. A veszélyeztetettségi skála legjobb helyén állók számára ugyanis sokszor csak egy kevés hiányzik ahhoz, hogy ötleteiket sikerre vigyék. A Grow with Google digitális képzései és az #énjövőm vállalkozás-fókuszú, énmárka építésre épülő képzéseinek együttműködését tavaly indították el az ország 5 különböző településén, idén pedig várhatóan online formában, egy szélesebb kör számára is elérhetővé teszik majd.

Az #énjövőm program az elmúlt három év során folyamatosan bővítette a célcsoportjait, partnereit és ezáltal több ezer álláskeresőnek segített megtalálni a helyét a munkaerőpiacon. A program eredményei még a koronavírus-járvány előtti állapotot tükrözik.