Évente legalább 4 ezer magyar dönt úgy, hogy Ausztriában próbál szerencsét, amivel Magyarország az osztrákok legnagyobb munkaerő exportőrévé vált.
A koronavírus járvány miatt elrendelt korlátozások rengeteg munkavállalót kényszerítettek arra, hogy azt a munkát, amelyet addig a munkahelyükön irodai környezetben végeztek, most otthonról folytassák. Ez főként azoknak jelenthetett kihívást - mind eszközhiány, mind helyhiány, és rutin tekintetében is - akik sosem, vagy csak ritkán dolgoztak eddig home officeból. Magyarországon a munkavállalóknak mindössze 1,2 százaléka dolgozott a múlt évben rendszeresen otthonról, és akik csak ritkán, azoknak az aránya is pusztán 3,4 százalék.
Azok a dolgozók, akik most otthonról dolgoznak, sok szempontból szerencsések: egyrészt a koronavírus okozta válság ellenére megtarthatták a munkájukat, másrészt nem kell a munkájuk miatt elhagyniuk a lakást, ezzel kitenni magukat és velük együtt élőket a fertőzésveszélynek. Más szempontból viszont egyáltalán nem rózsás a helyzetük, hiszen a legtöbben sosem vagy csak nagy ritkán dolgoztak otthonról, a home office-ról csak hírből hallottak. Se otthoni munkavégzésre alkalmas helyük, eszközeik nincsenek, plusz teherként pedig az is nehezedik a családosokra, hogyan tudnak a munkára koncentrálni gyerekfelvigyázás mellett. Persze az is elég, hogyha fúr a szomszéd.
Erre a helyzetre sem a cégek, sem a dolgozók nem voltak felkészülve. Egy friss felmérésből az derült ki, hogy jelenleg az otthonról dolgozók több mint fele tudja ellátni a munkáját home officeból ugyanúgy, mint az irodából. Ez arra enged következtetni, hogy már korábban is meg lett volna rá a lehetőség, hogy a cégek megteremtsék a távmunka feltételeit, nagyon kevesen éltek a lehetőséggel. Ennek főként a munkavállalóik iránti bizalmatlanság lehetett az oka, azonban ez most visszaütött: mivel nem voltak meg rengeteg cégnél a feltételek, egyik napról a másikra kellett ezeket megteremteni. Ha pedig a dolgozók békeidőben is dolgozhattak volna otthonról, most nem jelentett volna ekkora kihívást az új munkarend.
Az Európai Unió sok országában jelentősen előrébb tartottak ebben, mint Magyarország. Az Eurostat adatai szerint Hollandiában ás Finnországban például a dolgozók 14,1 százaléka rendszeresen dolgozott home officeból, a hollandoknak ráadásul 23 százaléka időnként végzett otthoni távmunkát, ez összesen több, mint a dolgozók egyharmada. Ennyi munkavállalónak már nem volt új a helyzet. Az uniós átlag rendszeres otthoni munkavégzésben 5,4 százalék, időnként pedig 9 százalék tehette meg, hogy otthonról dolgozik.
Magyarországon ehhez képest siralmas az arány: a munkavállalóknak mindössze 1,2 százaléka dolgozott a múlt évben rendszeresen otthonról, és akik csak ritkán, azoknak az aránya is pusztán 3,4 százalék, tehát összesen a dolgozók 4,6 százalékának volt tapasztalata ebben. Ennél rosszabbul csak hat ország áll rosszabbul összességében nálunk, a legeslegrosszabbul is a románok (1,4%) és a bolgárok (1,1%) állnak az összesítésben.
Még siralmasabbak ezek a statisztikák, ha belegondolunk, hogy ezt az arányt jelentősen felhúzza azoknak az egyéni vállalkozóknak az aránya, akiknek a munkahelyük egyben az otthonuk is. Így az uniós arány 35,7 százalékra nő azok között, akik már dolgoztak home office-ból. Az élen járó országok, mint Svédország (75,3%) vagy Luxemburg (70,5%) egyéni vállalkozói nagyban javítanak országuk home office statisztikáin. Azt is meg lehet figyelni, hogy bár Finnországban (67,9%) és Ausztriában (67,6%) kevesebben vannak, nagyobb az aránya azoknak, akik rendszeresen dolgoznak otthonról és kisebb azoké, akik csak időnként.
Magyarország ezúttal is hátul kullog: a vállalkozók 5,6 százaléka dolgozik csak rendszeresen otthonról, 7,9 százalék pedig időnként. Ez így összesen 13,5 százalék, még csak annyi sincs mint a hollandoknál az összes alkalmazottat és vállalkozót együtt számolva. A rangsorban mögöttünk végzett Görögország, Ciprus, Észak-Macedóna, Törökország, és a sort ismét Bulgária és Románia zárja.
Férfiak vs. nők
Valószínű senki sem lepődik meg nagyon, ha eláruljuk: ebben a statisztikában is a nők vannak hátrányban. Az EU-s átlagot tekintve mindössze 0,2 százalékpont az eltérés azoknak a dolgozóknak az arányában, akik legalább időnként vagy rendszeresen is dolgoztak otthonról 2019-ben a férfiak javára a nőkkel szemben. Viszont Svédország például 3 százalékpont, Dániában 3,6 százalékpont, Írországban 4,1.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2,5 millió forintot igényelnél, 72 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 50 760 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,29 %), de nem sokkal marad el ettől az CIB Bank 50 948 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Azért nem akarunk igazságtalanok sem lenni, egyes országokban a nők javára billen a mérleg: Törökországban például 6,5 százalékponttal több nő dolgozott home office-ból mint férfi a múlt évben, és Szlovéniában, Máltán és Svájcban is jelentősen több nőnek volt erre lehetősége, mint férfinak.
Magyarországon alig van eltérés a két nem statisztikáiban, de nálunk is a nők vezetnek egy hajszállal: 0,2 százalékponttal.
Mire számíthatunk a jövőben?
Gyakran elhangzik az a jóslat, hogy a világjárvány megváltoztatja a cégek szemlélet a home office-ról és a jövőben több munkavállalónak és rendszeresebben lesz lehetősége a munkáját otthonról végezni. Viszont nem csak arra világíthat rá a globális veszélyhelyzet, hogy a dolgozók képesek otthonról is ellátni a feladataikat, ha szükséges: a hiányosságokat éppúgy feltárja.
Azok a problémák, amelyek most felszínre kerülnek, kifogásként is szolgálhatnak majd a jövőben a home offcie ellen: például a nem megfelelő munkaállomás, az eszközhiány vagy a csökkenő hatékonyság. Ezzel együtt viszont most akár akarták a cégek, akár nem, meg kell teremteni azokat a feltételek, amelyekkel távolról is gördülékeny lehet a munka. Most tanulják meg a munkavállalók a

Drasztikusan átalakul a magyar gasztronómia a klímaváltozás miatt: komoly szemléletváltás kell a hazai konyhákban.
Ha egymás mellé tennénk mind a 2800-at, az Atlanti-óceánig is eljuthatnánk; utunk során pedig tökéletesen kirajzolódna egy a magyar társadalomról szóló szubjektív látlelet.
Már csak 500 nevező kell, hogy magyar Guinness-rekord szülessen októberben! A cél továbbra is, hogy ezren rúgjanak büntetőt az Országos Tizenegyesrúgó Bajnokságon.
A művészről eddig még nem készült monográfia, ezt a hiányt pótolja az ősszel megjelenő, kétnyelvű (magyar és angol) művészeti album készül.
-
Tudatos döntések és kiszámíthatóság (x)
A dm döntési folyamataiban kiemelten fontos szerepe van a fenntarthatóságnak.
-
Hogyan támogatja az innováció a fenntarthatóságot? (x)
A jövő társadalma akkor lesz fenntartható, ha a tudásba fektet
-
Évek óta licitálnak egymásra a spórolásban az árharcos multi kiskereskedelmi láncok (x)
Több 10 milliárdot fordítanak havonta az árak letörésére és évente a bérek emelésére
- Elhunyt a legendás győri professzor
- Hegyi-Karabah: „a béke nem összekeverendő a tűzszünettel”
- Esztergomi részletek: "egy flexszel vágta el a gázpalackot, 8-10 métert repültek az emberek"
- Brüsszelhez fordul Sepsiszentgyörgy medveügyben
- Indokolatlan lenne a szigorítás a jogosítványoknál a szakjogász szerint
- Már látható a World Press a Nemzeti Múzeumban
Agrárszektor Konferencia 2023
Sustainable World 2023
Mi lesz veled magyar élelmiszer?


