Fájdalmas igazság a fizetésekről: csak így törhetünk ki a magyar összeszerelő üzemek csapdájából

Gyakran felmerül a kérdés, hogy miért keres sokkal többet egy német munkavállaló, mint egy azonos munkakörben dolgozó magyar. Egyes vélekedések szerint a nyugati dolgozók hatékonyabban osztják be az idejüket, és kevesebbet foglalkoznak a munkájukhoz nem kapcsolódó tevékenységekkel.

Mivel erről korábban nem készültek célzott felmérések, Reizer Balázs és csapata arra vállalkozott, hogy felméri és számszerűsíti a hazai dolgozók munkahelyi időtöltését. A kutató az ELTE és a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont tudományos munkatársa, egyben a Lendület Technológia és Egyenlőtlenség Kutatócsoport vezetője.

Bár felmerülhet a gyanú, hogy az emberek nem vallják be őszintén, ha a munkaidejük egy részét nem munkával töltik, a tapasztalatok szerint az önbevallásos kérdőívek mégis reális képet mutatnak. A felmérés emellett olyan részletekre is rákérdez, mint például a monoton fizikai és az összetett szellemi feladatok aránya.

Ezek a tényezők megmagyarázhatják a szakmákon belüli kirívó bérkülönbségeket. Így kiderülhet, hogy miért keres nagyságrendekkel többet egy rátermett, bonyolultabb feladatokat ellátó esztergályos a szakmai átlagnál. Ezen adattípusok összekapcsolásával pontosan láthatóvá válik, hogy a szervezeti innováció miként befolyásolja az alkalmazottak mindennapi feladatait és fizetését.

A technológiai fejlődés jövőbeli hatásaival kapcsolatban megoszlanak a tudományos vélemények. Míg az angolszász kutatók egy része a munkahelyek megszűnésétől tart, a kontinentális szakértők szerint az automatizáció növeli a termelékenységet és a vállalatok méretét, ami végső soron új pozíciókat teremt. Reizer Balázs hangsúlyozza, hogy Magyarországon a közhiedelemmel ellentétben nem a szakmunkásokból van a legnagyobb hiány, hanem a diplomásokból.

Ezt a tévhitet gyakran a statisztikák félreértelmezése táplálja. Ezt bizonyítja az is, hogy míg nálunk az egyik legalacsonyabb a felsőfokú végzettségűek aránya az Európai Unióban, a diplomás bérprémium itt a legmagasabb. A felsőfokú végzettségűek ugyanis több mint 70 százalékkal keresnek többet, mint a csupán érettségivel rendelkezők.

A kutatás rávilágít, hogy ha a magyar gazdaság ki akar lépni az "összeszerelő üzem" szerepéből, paradigmaváltásra van szükség. Ahhoz, hogy a társadalom általános életszínvonala növekedjen, a munkavállalók készségeinek fejlesztésébe kell fektetni. Ezen felül pedig tudatosan növelni kell az összetett, magas hozzáadott értékű munkakörök arányát.