Tényleg a magyar védett árakon a legolcsóbb a tankolás? Csúnya világ jöhet az árstop után: ez mindenkinek fájni fog

Orbán Viktor március 25-én jelentette be, hogy Magyarország elzárja az Ukrajna felé irányuló gázszállítást addig, ameddig a Barátság-vezetéket meg nem javítják és újra nem indul az olajszállítás - később kiderült, nem most, hanem csak nyártól zárják el a csapot. A közzétett videóban a kormányfő azt is megjegyezte, hogy a "védett áraknak" köszönhetően a magyar lakosság tankol a legolcsóbban Európában. 

A holtankoljak.hu nemzetközi adatai alapján megnéztük, mi a helyzet a térség üzemanyagpiacán és azt is, hogy a hazai piaci - tehát nem védett - árak hogyan viszonyulnának az európai szintekhez.

Tényleg itthon a legolcsóbb?

A március 25-i adatok alapján a magyarországi védett ár valóban az alacsonyabbak közé tartozik a régióban, de nem a legalacsonyabb. A 95-ös benzin esetében Bulgária (543 Ft) és Szlovákia (591 Ft) is megelőzi a magyar 595 forintos szintet, míg gázolajnál szintén Bulgária (592 Ft) és Szlovákia (593 Ft) kínál olcsóbb árat a hazai 615 forintos ársapkához képest. Vagyis a magyar védett ár inkább a harmadik legalacsonyabb szint környékén helyezkedik el.

A környező országok többségében ugyanakkor már magasabb árakkal találkozunk: Horvátország, Szlovénia vagy Csehország esetében mind a benzin, mind a dízel ára meghaladja a magyar árszintet. Nyugatabbra haladva még jelentősebb a különbség, különösen a dízel esetében, ahol például Németországban (882 Ft), Belgiumban (888 Ft) vagy Dániában (979 Ft) lényegesen többet kell fizetni.

A március 27-i magyar piaci árak (691 Ft benzin, 788 Ft gázolaj) alapján Magyarország lényegében kikerül az olcsóbb országok köréből, és inkább a középmezőny felső részébe csúszik. Ezek az értékek már magasabbak a legtöbb közép-európai árnál - például Szlovákia, Horvátország vagy Szlovénia szintjénél -, és közel kerülnek az olasz árakhoz is. Tehát az ársapka nélkül a hazai üzemanyagárak már nem számítanak kifejezetten alacsonynak regionális összevetésben.

Hamarosan vége a védett árnak?

Mint megírtuk, a jelenlegi piaci és ellátási folyamatok alapján egyre valószínűbb, hogy a hatósági árak rendszere rövidesen megszűnhet. A Független Benzinkutak Szövetsége az Energiaügyi Minisztériummal folytatott egyeztetéseket követően ugyan támogatásokat remél a kisebb kutak számára, ám a szakértők szerint a védett ár hosszabb távon nem fenntartható.

A nemzetközi piaci bizonytalanságok és a növekvő nagykereskedelmi árak miatt a jelenlegi szabályozás egyre nagyobb terhet ró a kisebb benzinkutakra. Sok esetben minimális árréssel, vagy akár veszteségesen kénytelenek működni: a nagykereskedelmi szinten biztosított literenkénti 35 forintos árrést tovább csökkenti a kiskereskedelmi különadó, miközben a szállítási költségek – elhelyezkedéstől függően akár 15 forintig – tovább növelik a kiadásokat.

A szövetség eredetileg az adóterhek csökkentését szerette volna elérni, ám ez parlamenti hatáskörbe tartozik, és a közelgő választások miatt rövid távon nem várható érdemi változás ezen a téren. Ugyanakkor a kormány nyitottnak mutatkozik egy olyan új támogatási konstrukció kidolgozására, amely kifejezetten a kisebb kutakat segítené; ennek előkészítése már zajlik.

A hazai ellátás rövid távon stabilizálódott: a Mol százhalombattai finomítója körülbelül 60 százalékos kapacitáson működik, a stratégiai készletek felszabadítása megkezdődött, és a logisztikai láncok működése nem akadályozott. Ez alapján az elmúlt időszak ellátási zavarai várhatóan megszűnnek.

Ezzel együtt a hosszabb távú kilátások továbbra is bizonytalanok a nemzetközi kőolaj- és gázolajpiacon fennálló szűkösség, valamint az Európai Unió importfüggősége miatt. A közel-keleti konfliktusok is felfelé hajtják az árakat, ami tovább növeli a nyomást a szabályozott rendszer fenntartásán.

Az FBSZ és a Holtankoljak.hu szakértői egybehangzóan úgy látják, hogy a véges stratégiai készletek mellett a védett ár csak átmeneti megoldás lehet. Egri Gábor szerint a piaci árazás visszaállítása gyakorlatilag elkerülhetetlen, amelyet egy célzott kompenzációs rendszer mérsékelhetne az érintett ágazatok – például a mezőgazdaság, valamint az alapvető szolgáltatások (mentők, rendőrség) – számára.

Címlapkép: Balogh Zoltán, MTI/MTVA