Vallottak a magyar diákok: így tudnak eredményesen nyelvet tanulni

A lap egy friss régiós kutatást ismertetve arról ír, hogy nagyok a különbségek a kelet-közép-európai fiatalok nyelvi magabiztosságában, de az egyértelműen látszik, hogy a többségük a mainál gyakorlatiasabb oktatást szeretne az iskolai angolórákon.

Az Angloville nevű, élményalapú angoloktatásra specializálódó cég több mint ezerkétszáz, 12-18 éves közép-európai - magyar, cseh, lengyel és román - diák, valamint szülő bevonásával azt vizsgálta meg, hogy a különböző tanulási formák közül melyek járulnak hozzá leginkább a gyerekek angoltudásának fejlődéséhez saját és szüleik megítélése szerint.

A tanulók a leghasznosabbnak a nyári nyelvi táborokat ítélték, és pozitív értékelést kaptak a magántanárok által adott órák is. A magyar, lengyel és román szülők számára a magántanár fogadása az első gondolat, a diákok 61-71 százalékának voltak már különórái ezekben az országokban.

Szintén gyakori, hogy a diákok interneten, közösségi platformokon vagy játékok segítségével tanulnak angolul, a megkérdezett fiatalok legalább fele rendelkezett ilyen tapasztalattal. A rangsor túlsó oldalán az iskolai nyelvórák és a nyelvtanulást segítő alkalmazások vannak, ezek bizonyultak a legkevésbé célszerűnek.

A kutatás készítői felhívták a figyelmet: a diákok és szüleik is a jelenleginél több interaktív, az élő beszéd értését és használatát igénylő gyakorlati foglalkozásra tartanak igényt az iskolai órákon. Leginkább az anyanyelviekkel való találkozási lehetőségeket hiányolják, de hasonló a helyzet a szituációs játékok és kötetlen beszélgetések terén is. Az előbbit a magyar diákok 95 százaléka, az utóbbit 82 százalékuk kevesli. Mindeközben az írásos, nyelvtani feladatok és a szövegtanulás mennyiségét tartják a legtöbben túl soknak, Magyarországon a diákok 41, illetve 28 százaléka.