Rájöttek a turpisságra a magyar boltok: így foglalkoztatják az eladókat

A nemzetgazdaságban a versenyszférát nézve 12 százalék körül mozog a fizikai dolgozók között a részmunkaidősök aránya. Nyilván nem lehet mindenütt nagyobb arányban részmunkaidős dolgozókat alkalmazni, mivel ez döntő részben függ a termelés, a szolgáltatás technológiájától. Ott célszerű leginkább a részmunkaidős foglalkoztatás, ahol akár napközben is erősebben hullámzik a teljesítmény. Ilyen területek például a különféle szolgáltatások is, a boltos kereskedelem mellett például a vendéglátás - írja a blokkk.com.

Nyomják is a boltosok a részmunkaidőt

Már aki teheti. A boltos világban a fizikai dolgozók körében a részmunkaidős foglalkoztatás súlya 25% körül mozgott az elmúlt években, de úgy, hogy öt esztendő alatt 28 százalékról 23-ra csúszott vissza. Pedig a dermesztő munkaerőhiány közepette nagyon is jól jönne több részmunkaidős dolgozó, de hát az alkalmazottak többet szeretnének keresni, ahhoz pedig jobb a teljes munkaidő. A vállalkozások pedig nem kockáztatnak, mivel folyamatosan jönnek-mennek, belépnek-kilépnek a dolgozók, így nehéz kicentizni a részmunkaidős foglalkoztatást. Ha valaki hirtelenjében veszi a kalapját, könnyebb pótolni a munkáját, ha van szabad munkáskéz.

A kisebb boltos vállalkozások kevesebbet kockáztatnak a részmunkaidős foglalkoztatással, de még így is jelentősebb az arány náluk is a nemzetgazdaság átlagához képest. A nagyobb boltosok már valamivel tehetősebbek részmunkaidőben is.

A diszkontok részmunkaidőben lenyomják a hipereket, szupermarketeket

A különféle hatékonysági, versenyképességi mutatókban világszerte erősek a diszkontok. Magyarországon is például az egy alkalmazottra jutó árbevételben háttérbe szorítják a többieket. Ilyen a technológiai, működési rendjük, például szűkebb a választékuk, nincs eladót elnyelő csemege-, vagy hentespultjuk, ami gyorsabb kiszolgálást és kevesebb költséget jelent. Persze, aki a széles választékot, a hossza turkálást kedveli a polcokon, az nem hozzájuk megy vásárolni.

És végül tolják is a részmunkaidős foglalkoztatást a diszkontok, hiszen ebből is ki kell préselniük minden fillért a versenyképesség érdekében. A munkaügyi statisztikában azért a nagyobb láncok esetében behatárolható, hogy a kiskereskedelmi foglalkoztatásban melyik létszámkategória milyen vállalkozásokat takar. Megpróbáltuk és lehet ebből lehet számolgatni, hogyan is állnak a legnagyobb láncok a részmunkaidős foglalkoztatással. Van különbség.

Nem véletlen, hogy a diszkontoknál nyolc órára vetítve magasabbak a bérek, keresetek az átlagnál, több viszonylatban ők is adják a legtöbbet. De már nem mindenütt, van, amiben például a CBA ver diszkontot. És például van olyan boltos munkakör, ahol a részmunkaidős aldis dolgozó borítékja hó végén a benne lévő pénzt nézve vékonyabb, mint a teljes munkaidős lidles dolgozóé.

Sakkozhat mindenki, mi éri meg jobban, boltos is, eladó is. De az azért tényként kezelhető, hogy a részmunkaidős foglalkoztatás jelenthet egy pótlólagos munkaerő forrást, például a nyugdíjasok, vagy diákok, vagy kismamák körében. Hiszen nézni kell a fizikai terhelhetőséget, tanulni is kell, vagy ott a család, ahol nem biztos, hogy a nyolc órás munka időben megengedhető egy kismama számára.