100-ból 4 magyar dolgozik úgy, mint a hollandok fele

43 millió 15 és 64 év közötti személy dolgozott részmunkaidőben az uniós országokban a tavalyi év folyamán. Ez azt jelenti, hogy a munkával rendelkező emberek ötöde (19,4%) ilyen formában dolgozott. Ez az arány most viszonylag magasnak mondható, ugyanis az elmúlt 15 évben 15,6 és 19,6 százalék között ingadozott a részmunkaidőben alkalmazott emberek száma.

2017-ben továbbra is a nők körében volt elterjedtebb ez az elhelyezkedési forma: ennek aránya a nők körében 31,7 százalék volt, míg a férfiaknál csak 8,8 százalék. Ugyancsak elterjedtebb az euróövezeten belül (21,6%) mint az EU-ban (19,4%).

Hollandia a listavezető, Bulgária a sereghajtó

A tagállamok között Hollandiában a legnépszerűbbek a részmunkaidős állások, ugyanis itt a munkavállalók közel fele (49,8%) dolgozott 2017-ben rövidebb munkaidőben, míg a második helyezett Ausztriában ez már csak a munkavállalók 27,9 százalékáról volt elmondható. Az osztrákokat követték a németek (26,9%), a dánok (25,3%), a britek (24,9%), a belgák (24,5%) és a svédek (23,3%).

A lista túloldalán a bolgárok állnak: a balkáni országban csak a munkavállalók 2,2 százaléka dolgozott részmunkaidőben. Nagyjából hasonló állapotok uralkodnak Magyarországon is: hazánkban a 16 és 64 év közötti munkavállalók mindössze 4,3 százaléka dolgozott részmunkaidőben, amivel utolsó előttiek vagyunk. Magyarországot Horvátország (4,3%), Szlovákia (5,8%), Csehország (6,2%), Lengyelország (6,6%), Románia (6,8%), Litvánia (7,6%) és Lettország (7,7%) követte tavaly.

Nem mindenki önszántából dolgozik így

Nagyon nem mindegy ugyanakkor, hogy valaki önként dolgozik részmunkaidőben, vagy pedig csak azért, mert nincs más lehetősége. Tavaly a részmunkaidőben alkalmazottak bő negyede (26,4%) nem önkéntesen vállalta ezt a foglalkoztatási formát. Ezen munkavállalók aránya Görögországban volt a legmagasabb (70,2%), majd Ciprus (67,4%), Olaszország (62,5%), Spanyolország (61,1%), Bulgária (58,7%), Románia (55,8%), Portugália (47,5%) és Franciaország (43,1%) következett.

Ezzel szemben Észtországban ez az arány csak 7,5 százalék, de 10 százalék alatt maradt Belgiumban (7,8%), Hollandiában (8,2%), Csehországban (9,1%) és Máltán (9,6%) is. Magyarországon ez az arány 26,8 százalék, ami csak minimálisan haladja meg az uniós átlagot (26,4%).