Így húztak el mellettünk a szlovákok: ők dőzsölnek, mi fillérekért gályázunk

Sokat lehet arról olvasni a médiában, hogy milyen nagyot ugrott Magyarországon az elmúlt években a minimálbér, miközben áremelkedés alig volt. Ez önmagában persze igaz, azonban kevésbé pozitív kép rajzolódik ki, ha azt vizsgáljuk, hogy az árakhoz képest előreléptünk-e valamennyit a többi EU-s, de legalább a régió országaihoz képest abban, hogy mennyit is ér az árakhoz képest a legalacsonyabb hazai fizetés.

Ahhoz, hogy ezt a kérdést megvizsgáljuk, az Eurostat két adatsorát vettük alapul. Az egyik, hogy a különböző államokban hogyan alakult a minimálbér összege 2008 óta, a másik pedig, hogy a háztartások által fizetett árak hogyan alakultak az EU-s átlaghoz képest, tehát végül is, hogy mennyit is ért 2008-ban és 2017-ben a háztartások pénze. 

Az összehasonlíthatóság kedvéért most nem fogjuk forintban meghatározni az euróösszegeket, de 2008 év végén 265 forint volt egy euro, 2017-ben pedig 310 forint körül mozgott az árfolyam. Nézzük, hogy honnan indultunk.

2008-ban az Eurostat adatai szerint 293,08 euró volt a magyar minimálbér, az árak pedig az EU-s átlag 69 százalékán tanyáztak. Ha csak a minimálbért vesszük figyelembe, akkor Magyarországon volt a hetedik legalacsonyabb a minimálbér összege az EU-ban. A legmagasabb minimális fizetéstől a legalcsonyabbik haladva csak Észtországot, Szlovákiát, Litvániát, Lettországot, Romániát és Bulgáriát előztük meg.

Ha a minmálbér összegét elosztottuk a az árszínvonal összegével, akkor sem változott a helyezésünk, ugyanígy alulról a hetedikek lettünk, tehát a vizsgált 21 országból (van, ahol nincs vagy akkor nem volt minimálbér meghatározva) 14-ben többet tudtak vásárolni a minimálbérből élő munkavállalók, mint Magyarországon.

Ugyanezt a számítást egyelőre még csak 2016-ra tudjuk elvégezni, mert addig terjednek az Eurostat vásárlóerő adatai. Ez alapján pedig azt láthatjuk, hogy nemhogy javítottunk volna, még rontottunk is helyezésünkön azon a listán, ahol a minimálbér vásárlóértékét vizsgáljuk. Szlovákia ugyanis beelőzött minket, így mostanra már nemhogy a vizsgált 21-ből 14, hanem 15 államban ér többet a minimálbér a háztartások által fizetett árakhoz képest, mint hazánkban.

Érdekes egyébként, hogy az itthon sokszor brutálisnak titulált minimálbér-emelésekkel sem vagyunk kiemelkedő helyen a fenti EU-s államok között. Ha a 2017-es adatokat is figyelembe vesszük ott, ahol már rendelkezésre állnak, akkor azt láthatjuk, hogy a középmezőny tetején helyezkedünk el. 2008-ról 2017-re ugyanis 40,8 százalékot emelkedett hazánkban a minimálbér összege, és ha a fenti adatokat vizsgáljuk, akkor láthatjuk, hogy nemcsak azokban az országokban volt nagyobb emelkedés, ahol eleve kevesebbet ért a minimálbér, mint hazánkban, hanem Szlovéniában és Lengyelországban is.

A minimálbér persze nem azt jelenti, hogy ennyiből élne az ország átlaga, azonban a Magyar Idők adatai szerint 2018 első hónapjában még mindig 303 ezren voltak a munkaerőpiacon, akik ennyit (tehát a legutóbbi emelés hatására bruttó 138 ezer forintot) kerestek. A fenti adatok tükrében tehát érthető, ha közülük sokan úgy érzik, hiába emelkedik a bérük, ahhoz képest, amit az EU-ról vagy más országokról az interneten vagy a tévében látnak, nem jutnak egyről a kettőre.