Totális csőd lehet a válásból: erről jobb, ha megegyeztek

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2015-ben közel 46 ezren házasodtak össze, a válások száma pedig 20 ezer körülire tehető. De korábbi évek adatai is azt mutatják, hogy hazánkban a házasságoknak csaknem a fele válással végződik.

A válás elve nem egy egyszerű élethelyzet, de még jobban megbonyolíthatja a dolgokat, ha nem sikerül megegyezni a gyermekek tartásdíjának összegéről. Ez alkalommal a Pénzcentrum annak járt utána, mekkora tartásdíjat fizethet egy elvált szülő.

Mitől függ a tartásdíj összege?

Mindenekelőtt fontos szem előtt tartanunk, hogy minden gyermektartási per más és más, a bíróknak pedig mindig több szempontot kell figyelembe venniük, amikor döntést hoznak. Ide tarozik többek között:

• a gyermek indokolt szükségletei,

• mindkét szülő jövedelmi viszonya és vagyoni helyzete,

• a szülők háztartásában élő más eltartott személyek,

• a gyermekek saját jövedelme,

• és a szülőnek jutatott gyermekvédelmi, családtámogatási, társadalombiztosítási és szociális ellátások.

A gyermekek indokolt szükségletei közé tartozik: a megélhetéshez, az egészségügyi ellátáshoz, a neveléshez és a taníttatáshoz szükséges rendszeres kiadások. Az ezekkel kapcsolatos rendkívüli kiadások arányos részét pedig akkor is ki kell fizetni, ha azt nem fedezi a havi tartásdíj összege.

Mennyi az annyi?

A tartásdíj összegét gyermekenként általában a kötelezett fél átlagos jövedelmének 15-25 százalékában határozzák meg. Tehát egy nettó 192 100 forintos átlagkeresettel számolva ez havi szinten 28 815 - 48 025 forint közötti összeget jelent. Viszont ez az összeg sokkal magasabbra is rúghat, ha akár több gyermek után kell tartásdíjat fizetnünk.

- válaszolta a Pénzcentrum megkeresésére a Budapest Környéki Törvényszék sajtóosztálya.

Bár a tartásdíj összegének kiszabásakor figyelembe veszik a jövedelmi helyzetünket és persze azt is, ha éppen egy lakáshitelt fizetünk, de a törvény szerint a kiskorú gyermekünk tartásdíját akkor is fizetnünk kell, ha az saját szükségleteink korlátozásával jár. Bár ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a gyermek indokolt szükségleteit munkával szerzett keresményünk vagy vagyonunk jövedelme fedezi, vagy a gyermeknek tartásra kötelezhető más egyenesági rokona van - tette hozzá Budapest Környéki Törvényszék.

Egyre kevesebben pereskednek

A felek általában akkor szoktak pereskedni, ha a külön élő szülő nem fizet tartásdíjat, vagy a fizetett összeget esetleg kevésnek tartja a tartásdíjra jogosult szülő. Az, hogy meddig tart egy ilyen gyermektartási per, nagyon változó. A per hosszát ugyanis az adott bíróság leterheltsége, a résztvevő felek együttműködése, vagy éppen a bizonyítás gördülékenysége is befolyásolhatja.

Az elsőfokú gyerektartási perek száma egyébként az elmúlt években folyamatosan csökkent. Az Országos Bírósági Hivatal adatai szerint 2013-ban összesen 13 157 ilyen pert tartottak számon, még a tavalyi évben már csupán 9 750-et. Aki azonban pereskedésre adja a fejét, annak nem szabad elfelejtenie, hogy a jogvita elvesztése esetén a perköltségeit is neki kell fizetnie.