Vége az ingyenmunkának: többé nem húzhatják le a fiatalokat

Nem kell nagyon visszamenni az időben, amikor ezek a szakmai gyakorlatok többségében ingyenmunkát jelentettek, és az is előfordult, hogy csak a papírért "dolgozott" a diák, mert nemhogy pénzt, de tudást és gyakorlatot sem adtak a cégek. Szóval a szakmai gyakorlaton lévő fiatal sokszor csak főzhette a kávét, és legfeljebb fénymásolást bíztak rá. És mindezért semmit sem kapott cserébe, se pénzt, se tudást.

Talán ma már komolyabban veszik a diákok és hallgatók oktatását a gyakorlati helyek azáltal, hogy törvényben meghatározták, - ha keveset is, de - fizetést kell adni a szakmai gyakorlaton lévő tanulóknak. És általában, ha már valamiért fizet az ember, akkor jobban értékeli. Bár ez a törvény nem biztosíték arra, hogy valóban, minden esetben minőségi tanulást eredményez a szakmai gyakorlat, egy kis javulást vélhetően hozott. Ha mást nem is, legalább már nem ingyen robotolnak - vagy épp unatkoznak a diákok a gyakorlati helyeken.

A törvény szabályozza azt is, hogy mennyi az a minimum, amit meg kell kapni a diákoknak. Fontos, hogy az iskola és a gyakorlati képzést biztosító szervezetnek együttműködési megállapodást kell kötnie, csak így töltheti a gyakorlatát a fiatal az adott cégnél/szervezetnél. A középiskolások esetében az összefüggő szakmai gyakorlatért a "fizetés" a bruttó minimálbér 15 százaléka szorozva 1,3-mal. Idén a minimálbér bruttó 127 500 forint,

Ez a juttatás minden megkezdett hét után jár, tehát nem napokban, vagy órákban számolják. Az egy heti összeg a havi juttatásnak a negyede, tehát 6 215 forint. Hiányzás esetén viszont ez a pénz arányosítható a távol töltött napok számával. Szóval itt nincs kiskapu a lógós diákoknak sem. Ez a juttatás adómentes, abban az esetben viszont, ha több pénzt ad a diáknak a gyakorlati hely, a havi 24 863 forint feletti összeg után már 16 százalékos személyi jövedelemadót kell fizetni. Tehát, ha például 30 ezer forintot ad a fiatalnak havonta a cég, akkor csak a kötelező összeg feletti 5 137 forint után kell adózni.

A gyakorlati helynek sem kell adózni a tanuló után, mivel az együttműködési megállapodás alapján történő foglalkoztatás során nincs biztosítási jogviszony. Ha viszont a kötelező összeg felett fizet a diáknak, akkor 27 százalék egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége van a kifizetőnek, de csak a felettes rész után.

Egyetemisták többet kapnak

Felsőoktatásban tanulókra valamelyest más szabályok vonatkoznak. Náluk hallgatói munkaszerződést kötnek, és csak akkor köteles fizetni a munkavállaló, ha a gyakorlat egybefüggő, és legalább 6 hétig tart. Ebben az esetben a hallgatónak hetente (!) legalább a minimálbér 15 százalékát meg kell kapnia.

Adózás szempontjából úgy néz ki a történet, hogy a minimálbér összegéig adómentes a juttatás, ha ennél többet kap, akkor a felette lévő összeg után kell 16 százalék személyi jövedelemadót fizetni. A munkáltatónak nincs járulékfizetési kötelezettsége a minimálbér összegéig, ha ennél többet ad a hallgatónak, akkor a felette lévő össze után kell 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást fizetnie.