Egyetlen ábra arról, milyen hatalmas a szakadék város és vidék között

A város-vidék átmenet, mint centrum és periféria közötti különbség Európában általában megragadható, de a legfrissebb felmérések szerint a városi centrumtérségek és a vidéki falvak közötti különbség Magyarországon ennél jóval erősebb. Az persze már régóta ismert tény, hogy

ezúttal viszont arra voltunk kíváncsiak, hogy ezek a dimenziók megfigyelhetőek-e megyei szinten is. Cikksorozatunk első részében a munkaerőpiacra, azon belül is a munkanélküliségre fókuszáltunk; az alábbi infografika az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) legfrissebb statisztikái alapján készült.

A munkanélküliség alakulását figyelembe véve egyrészt jól látható, hogy az ország keleti része egyértelműen leszakad a dunántúli régióktól: míg az utóbbi országrészben alig több, mint 5 százalékos a munkanélküliségi ráta, addig Kelet-Magyarországon közel 9 százalék a mutató. De az adatok jól példázzák a városi centralizációt is: a statisztikák szerint

Kivételnek számít Győr-Moson-Sopron-, Komárom-Esztergom-, Veszprém-, valamint Nógrád megye, utóbbiban például a közel 11,7 százalékos megyei munkanélküliségre Salgótarján több mint 15 százalékos mutatóval "ver" rá.

Veszprém, Tatabánya, illetve Győr esetében a marginális eltérést kisebb gazdasági, illetve demográfiai anomáliák okozhatják, a nógrádi megyeszékhelynél viszont az lehet a ludas, hogy Salgótarjánban a megye lakosságának mindössze 20 százaléka lakik, az ipari központok pedig inkább Balassagyarmaton, Bátonyterenyén, és Szügyön koncentrálódnak.