26 °C Budapest
Robotok veszik el magyar melósok tízezreinek munkáját

Robotok veszik el magyar melósok tízezreinek munkáját

2016. július 10. 07:00

Nagy munkahelyi változások vannak kilátásban 2035-re: a járműveiktől kilométerekre lesznek a sofőrök, és online gardedámok segítik majd a munkánkat.

A negyedik ipari forradalom gyökeres változásokat hoz majd a mi dolgozói életünkre is. Ezzel, a következő 20 év megatrendjével és a jövőbeli lehetséges munkahelyek felvázolásával foglalkozik egy ausztrál jelentés, amit a CSIRO (Commonwealth Scientific and Industrial Research Organisation) készített.

Az automatizálás meg fogja változtatni, hogyan látjuk a dolgokat, és mit csinálunk a munkánk során. A jelentés szerint összetettebbé válnak majd a munkafolyamatok és magasabb képességeket fognak követelni - még az alap szintű feladatok is. Mindez megköveteli az oktatási rendszerek átalakítását és változtatását, hogy felkészítse a leendő dolgozókat mindarra, amire szükségük lesz. 

A "csak emberi" munkahelyek 2035-ben

A jelentés szerint például egyre több sofőr és legénység nélkül működő jármű lesz, amelyeket távolról üzemeltetnek majd. A pilóták, a hajós kapitányok és a járművezetők is mind irodában ülnek majd, több ezer kilométerre a járműtől. Ugyan sok meglévő ismeretet tudnak majd hasznosítani, de új képességekre is szükségük lesz.

Létrejön majd egy olyan munkakör, hogy "személyre szabott megelőző egészségügyi segítő". Ezek a dolgozók rengeteg adattal rendelkeznek majd az emberek egészségügyi helyzetéről, és értékelni fogják az egészséghez és a jó közérzethez szükséges adatokat.

Ők segítik majd az ügyfeleket, hogy elkerüljék a krónikus és a táplálkozással összefüggő betegségeket, javítják a kognitív funkciókat, ennek révén mentális egészség és általános jólét alakulhat ki. 

Ahogy a világ népessége öregszik, ennek a szakmának a szerepe is egyre fontosabbá válik, és a jelentés azt állítja, hogy a személyi edzők egyre nagyobb népszerűsége azt jelzi, hogy a fent említett munkakörnek is van létjogosultsága.

A számítógépes bűnözés egyre nagyobb kockázatot jelent majd, ezért létre jön egy új szakma, az online gardedám. Ezek a szakemberek védelmet és támogatást jelentenek az online életünkhöz. A csalás és a személyiségazonosság-lopástól kezdve a közösségi médiával és a hírnév kezeléssel is foglalkoznak majd.

Végül a jelentésben azt is kiemelték, hogy

a nagy adatelemzők (big data analysts) iránti kereslet továbbra is gyorsan növekszik majd, csak úgy, mint a specialisták és az elemzők iránt.

A világ jelenleg 2,5 trillió byte adatot termel egy év alatt, és ez még csak tovább fog növekedni. Ezzel az óriási mennyiségű adattal külön szakmának kell majd foglalkoznia. 

Ezek a megjósolt új munkahelyek nincsenek kőbe vésve. A World Economic Forum a munka jövője (Future of Jobs) jelentésében azt is megjósolja, hogy milyen készségekre lesz majd szükség a jövő munkahelyén.

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 2 millió forintot igényelnél, 60 hónapos futamidőre, akkor 2021-től így kalkulálhatsz: a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 39 550 forintos törlesztővel a Sberbank nyújtja (THM 7,11%), de nem sokkal marad el ettől az UniCredit Bank 39 604 forintos törlesztőt (THM 7,17%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Lábadozik, de még sok van hátra

A jelenlegi globális munkaerő-piaci helyzetet az OECD jelentések nagyon átfogóan taglalják. Jelentésük szerint úgy tűnik, hogy teljesíthető az a terv, miszerint a foglalkoztatottság 2017 végére eléri a válság előtti szintet, a bérek viszont továbbra is gyengén növekednek. Az OECD Employment Outlook 2016 jelentése szerint a globális gazdaság alacsony növekedési csapdában ragadt. Éppen ezért

rendszer szintű újításokra és a készségek sokkal jobb kiaknázására lenne szükség ahhoz, hogy növekedjen a termelékenység, és szükség van a munkahelyteremtés támogatására is.

Az OECD főtitkára szerint a munkaerőpiac látszólagos gyógyulása csak egy félig elvégzett feladat; Angel Gurria hozzátette,

átfogó politikai fellépésre van szükség, hogy teljesíthetők legyenek a kitűzött célok, emelkedjenek a bérek és csökkenteni lehessen az egyre nagyobb munkaerő-piaci egyenlőtlenséget.

Az OECD országok 15 és 74 év közötti lakosságának jövő év végéig el kell érni a 61 százalékos foglalkoztatottsági szintet, ami egy kicsit magasabb, mint 2007 végén volt. Chile, Németország, és Törökország foglalkoztatási rátája már meghaladja a válság előtti szintet, egyes országokban viszont, mint például Görögország, Írország és Spanyolország esetében még nagy a szintkülönbség.

Sok országban csak visszafogottan növekednek a bérek, a termelékenység pedig stagnált az elmúlt években. 

A másik nagy probléma, hogy azok a feldolgozóipari- vagy építőipari munkások, akik a válság alatt elvesztették az munkájukat, a szolgáltató szektorban találtak állást, és amellett, hogy ott alacsonyabb a fizetésük, gyakran nem is rendelkeznek azokkal a készségekkel, amelyekre szükségük lenne az adott munkához.

A válság alatt jelentősen csökkentek a reálbérek Görögországban, Írországban, Japánban, Portugáliában, Spanyolországban és a balti államokban.
Ha a 2000 és 2007 közötti reálbér-növekedést összehasonlítjuk a 2008 és 2015 közöttivel, erős visszaesés látható Csehország, Észtország, Lettország és az Egyesült Királyság esetében. Ezekben az országokban 25 százalékkal lettek volna magasabbak az órabérek 2015-ben, ha a 2000 és 2007 közötti növekedés folytatódott volna. De ez a bérkülönbség Magyarország, Görögország és Írország esetében is meghaladta a 20 százalékot.

Ha ezt nagyon sarkosan leegyszerűsítjük: 20 százalékkal többet keresnénk most, ha nem lett volna a válság.

Az OECD országokban a tervek szerint 2017 végére 6,1 százalékos lesz a munkanélküliség, ami azt jelenti, hogy csak 39 millió embernek nem lesz munkája. Ez a szám viszont 6,3 millióval több, mint a válság előtt. A nagyobb problémát az jelenti, hogy minden harmadik munkanélküli legalább egy éve nem dolgozik (ez 54,6 százalékos növekedés 2007 vége óta), és ennek a csoportnak több mint a felét teszik ki azok, akik már legalább két éve munkanélküliek. Ez a tény pedig erősen növeli a rizikót, hogy ők végleg kiesnek a munkaerőpiacról.

Az egyenlőtlenségek csökkentéséhez, valamint a bérek és a termelékenység növeléséhez elengedhetetlen elsajátítani a megfelelő ismereteket.

Az oktatási és képzési programok bővítése mellett a minőségbeli javítás is fontos, és az Outlook jelentés szerint az ugyanennyire fontos, hogy a munkahelyen is hasznosíthassák a megszerzett készségeket, és elismerjék az elsajátított tudást. A szakképzett dolgozók kiemelt szerepet játszanak a termelékenység növelésében, és ehhez arra is szükség van, hogy ők magasabb béreket kapjanak.

NEKED AJÁNLJUK
HR BLOGGER
perfekt  |  2021.08.02 13:37
A számviteli törvény szerinti beszámoló elektronikus úton történő letétbe helyezéséről és közzététel...
hrdoktor  |  2021.08.02 06:38
A közvélekedés szerint nyáron nincs szükség arra, hogy az immunrendszer működését étrendkiegészítőkk...
hrbonbon  |  2021.07.30 10:11
Ha nem is napi szinten, de viszonylag gyakran kérdeznek meg minket jelöltjeink, hogy hogyan öltözzen...
coachco  |  2021.07.28 17:49
Eszembe jutott egyik barátunk fia, aki járt egy magyarországi követségen, mégpedig a nagykövet meghí...
kovacstunde  |  2021.07.21 14:55
  Optimista, derűlátó ember vagyok, de mint mindenkit az életem során engem is értek veszteségek. H...
NAPTÁR
Tovább
2021. augusztus 2. hétfő
Lehel
31. hét
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?