Egyre több a dolgozó anya: ennyien vállalnak munkát kisgyermek mellett

A nők alkotják hazánk népességének többségét, számszerűen 5 millió 138 ezer főt. 2015-ben 91 700 gyermeknek adtak életet, 0,2 százalékkal (190 újszülöttel) többnek az előző évinél. Hosszú évtizedeken keresztül a 20-24 éves nők vállalkoztak a legnagyobb arányban az anyaságra, az 1990-es évek közepétől ez a 25-29 éves korosztály felé tolódott el, 2010-től pedig már a 30-34 évesek körében volt a leggyakoribb a gyermekvállalás. Az édesanyává válás egyre későbbi életkorban történik, így a szülő nők átlagos életkora is folyamatosan emelkedik: míg 1990-ben az első gyermek születésére 23,0 éves korban került sor, addig 2014-ben 28,3 évesen. Az Európai Unióban - az Eurostat adatai szerint - a nők átlagosan 28,8 évesen hozták világra első gyermeküket 2014-ben.

Az elmúlt években a nők egyre nagyobb számban vannak jelen foglalkoztatottként a munkaerőpiacon. 2015-ben 1 millió 911 ezer 15-64 éves nő dolgozott, 185 ezerrel többen a 2010. évinél, míg foglalkoztatási arányuk ugyanezen időszak alatt 7,6 százalékponttal, 57,8 százalékra bővült. Munkaerő-piaci aktivitásukra erősen hat a gyermeket nevelő nők munkavállalási sajátosságai, foglalkoztatási szintjüket pedig a nevelt gyermekek száma befolyásolja. A nők foglalkoztatási aránya gyermekszám szerint differenciált: a gyermektelenek körében a legmagasabb, és a gyermekszám növekedésével párhuzamosan csökken. A 15-64 éves egygyermekes nők közel hattizede, a kétgyermekesek több mint fele, míg a három vagy annál több gyermeket nevelők mintegy harmada foglalkoztatott volt 2015-ben.

A gyermeket nevelő anyák - akár gyermekgondozási ellátás melletti - munkavállalása hazánkban kevésbé elterjedt, jóllehet számos intézkedést hoztak a munkavállalói és a családanyai szerepkör összehangolásának megkönnyítésére. A 3 éven aluli gyermeket nevelő 15-64 éves anyák körében nőtt a foglalkoztatás az elmúlt években: 2010 és 2015 között 14 százalékkal, 34,2 ezerre bővült a dolgozó anyák száma, foglalkoztatási arányuk pedig 11,6-ről 13,6 százalékra emelkedett.

2014-ben a gyermeknevelési ellátásra jogosult nők háromnegyede a teljes időszakot otthon, gyermekével kívánta tölteni, ami nemzetközi összehasonlításban is magas arány. A korábban foglalkoztatotti státusú nők átlagosan 3,1 évet voltak távol munkahelyüktől, leginkább az alapfokú végzettségűekre jellemző a hosszabb távollét: 37 százalékuk 5 évnél hosszabb ideje dolgozott utoljára. A gyermeket nevelő anyák 1,8 százaléka szándékozott a gyermeknevelési ellátási formák mellett munkába állni, legnagyobb arányban (4,2 százalék) a diplomás nők tervezték a munkaerőpiacra való korábbi visszatérést.

A 2009/2010. évi időmérleg-felvétel alkalmas volt a láthatatlan munka, más néven a fizetetlen háztartási munka hagyományos módszertanon túlmutató megfigyelésére. A pénzügyi ellenszolgáltatás nélkül a háztartásban vagy önkéntesként dolgozók átlagosan több időt fordítottak napi szinten fizetetlen munkára, mint fizetett munkára, előbbire 214, utóbbira 164 perc jutott. (Ennek legfőbb oka, hogy olyanok is végeznek otthoni munkát, akik egyébként nem dolgoznak. Ezen kívül a dolgozó emberek szabadnapjukon (többnyire hétvégén) jellemzően csak fizetetlen munkát végeznek.) A párkapcsolatban élő gyermeket nevelő nők a gyermekek számának növekedésével párhuzamosan egyre több időt fordítanak háztartási munkára: vezetik saját háztartásukat, vásárolnak, ügyeket intéznek, illetve gondoskodnak gyermekeikről. Ezt jól mutatja, hogy míg a gyermekek ellátására egy gyermek esetén a nők naponta átlagosan 122 percet fordítottak, addig két gyermeknél 144, három és több gyermeknél pedig már 179 percet.