Interneten adod el a cuccaidat? Ezt mindenképpen tudnod kell

Az egyik példa erre annak a magánszemélynek az esete, akinek 80 ezer forint mulasztási bírságot varrt a nyakába az adóhatóság első fokú határozatában. Az érintett adózó az idei évben egyetlen ingóságot, egy számára szükségtelenné vált számítástechnikai cikket próbált meg értékesíteni egy aukciós oldalon. A termék kevesebb, mint 8 ezer forintért kelt el, az eladó pechjére a vevő éppen egy adóellenőr volt.

Mi történt ezután? A revizor elment a termékért, majd közölte, hogy próbavásárlást végzett. Ezt követően kikérdezte a magánszemélyt arról, hogy 2012-ben mennyi ingóságot adott el. Az adózó közölte, hogy 315 ezer forint bevétele származott az értékesítésekből a tavalyi évben. Ez az, amit az ellenőr nem tehetett volna meg próbavásárlás égisze alatt, OLVASD EL erről szóló korábbi írásunkat: Adóellenőrzés: ne fecsegj a revizornak, nagyon pórul járhatsz!

Mindezek alapján a revizor a jegyzőkönyvben rögzítette, hogy a magánszemély nem adott nyugtát, számlát az értékesítésről, adószám nélkül végzett adóköteles tevékenységet.

Az elsőfokú adóhatósági határozat is kimondja, hogy a magánszemély adószám nélkül végzett adóköteles (áfaköteles) tevékenységet, ezért 80 ezer (!) forint mulasztási bírságot kell megfizetnie. Ezt azzal indokolja, hogy aki gazdasági tevékenységet végez, az köteles bejelentkezni az adóhatósághoz, vagyis adószámot kell kérnie. Az adóhatóság a magánszemély nyilatkozata alapján úgy ítélte meg, hogy a múlt évi 315 ezer forintos, valamint az idei egyetlen, 8 ezer forintos ingó értékesítés gazdasági, és egyben adóköteles (áfaköteles) tevékenység. A határozat amely az adóhatósági akarat kifejezése - éles ellentétben áll a NAV mostani nyilatkozatával.

Angyal József okleveles adószakértő szerint azonban ez az érvelés nem állja meg a helyét. Az adózás rendjéről szóló törvény (art.) 16. § 2 bekezdése szerint "az adóköteles tevékenységet folytatni kívánó adózó adószám megállapítása végett köteles az állami adóhatóságnál bejelentkezni". Vagyis, a hangsúly azon van, hogy az adózó kíván-e adóköteles (áfaköteles) tevékenységet folytatni. Ezen szabály alapján még akkor sem kötelező adószámot kérni, ha az adózó egyébként tényleg gazdasági tevékenységet folytat - magyarázza.

Ez összhagban van az Európai Unió áfa irányelvében foglaltakkal is, miszerint valamennyi tagállam megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy egyedi adószámmal tartson nyilván minden adóalanyt, aki az érintett tagállam területén olyan termékértékesítést vagy szolgáltatásnyújtást végez, amely őt a levonási jog gyakorlására jogosítja.

Az adóhatóság érvelésével ellentétben az évi 6 millió forintos alanyi adómentességi határig biztosan nem kerülnek adózási előnybe azok a magánszemélyek, akik nem kérnek adószámot, miközben az adott év során kiderül, hogy az ingó értékesítési tevékenységük kimeríti az üzletszerűség fogalmát, azokhoz képest, akik bejelentkeznek az adóhatósághoz, és alanyi adómentességet (áfamentességet választanak) - érvel Angyal József. Adószám nélkül is be lehet vallani önálló tevékenységből származóként az ingó értékesítésből nyert jövedelmet, és megfizetni a 16 százalékos szamélyi jövedelemadó mellett a 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást.

Isten ments, hogy adószám nélküli magánszemély nyugtát vagy számlát állítson ki az ingó értékesítésről! Abban az esetben ugyanis okirat-hamisítást követ el - figyelmeztet.

Pozitív fordulat is felfedezhető az adóhatóság nyilatkozatában. Korábban a NAV a Pénzcentrum. hu kérdésére még azt válaszolta, hogy akkor tekinthető üzletszerűnek (vagyis gazdaságinak) a tevékenység, ha az a magánszemély megélhetésében, vagyoni és jövedelmi viszonyaihoz mérten nem elhanyagolható mértéket képvisel. Az üzletszerűség vizsgálata során az értékesített tétel mennyiségét, az értékesítés körülményeit, valamint az életszerűségét kell figyelembe venni.

A Magyar Nemzettel közölt mostani nyilatkozatban viszont az áll, hogy nem számít gazdasági tevékenységnek, ha valaki saját megunt, feleslegessé vált holmijait árulja az interneten. Más a helyzet, ha valaki kifejezetten azért vesz meg valamit, hogy utána az interneten adja tovább, az ugyanis gazdasági tevékenység. Angyal József már tavaly októberben is ugyanezt fogalmazta meg.

Az adóhatóság kijelentette: a saját dolgok internetes árusítására a személyi jövedelemadó (szja) szabályok érvényesek. Ha az ingóságból származó bevétel meghaladja az éves 600 ezer forintot, illetve az abból származó, a költségek levonásával számított jövedelem a 200 ezer forintot, akkor az adómentes részt meghaladó bevétel után 16 százalék szja-t kell fizetni.

A NAV állítása szerint azok a hirdetők számíthatnak szúrópróbaszerű ellenőrzésre, akiknél feltételezhető az üzletszerű tevékenység, vagyis jelentősebb mennyiségben, rendszeresen árusítanak a portálokon, miközben adóbevallásukban nem szerepel a gazdasági tevékenységre utaló, önálló tevékenységből származó jövedelem - írta a Magyar Nemzet.

Ha csöng a telefonod...

Mint korábbi cikkünkben megírtuk, legújabban már azt sem teszik meg a revizorok, hogy elmennek a megvásárolt termékért, hanem telefonon felhívják az eladót, hogy próbavásárlást végeztek nála, fáradjon be az adott igazgatóságra. Felhívtuk a figyelmet arra, hogy telefonos hívásra nem kell megjelenni az adóhatóságnál, és semmit ne fecsegj az adóügyeidről a telefonba. Honnan tudhatnád, hogy nem telefonbetyárral van dolgod?... 

KATTINTS! Durván rászállt a NAV az interneten eladókra: telefonon riogat

A cikkben említett magánszemély a telefonos felhívásra nem jelent meg az adóellenőrzésen. Ezt követően ismét felhívta telefonon valaki, aki az adóhatóság revizorának mondta magát. Ekkor az adózó kérte, hogy írásban küldje meg neki az adóhatóság a kérdéseit. Erre a magánszemély állítása szerint az ellenőr azt válaszolta, azért hívta telefonon az adózót, hogy rugalmasan kezeljék az ügyet. A kérdéseit nem fogja írásban feltenni, hanem idézést küld, s ha a magánszemély akkor sem jelenik meg, akkor a rendőrséggel elővezetteti.

A magát revizornak kiadó személy az érintett adózótól telefonon kérte, hogy vigye magával az ellenőrzésre a 2012-2013. években eladott ingóságairól készített nyilvántartást is. Angyal József leszögezi: a próbavásárlást végző adóellenőröknek ahhoz van joguk, hogy jegyzőkönyvben rögzítsék, próbavásárlást végeztek, és arról adott-e bármilyen átvételi elismervényt, vagy számlát, nyugtát az eladó. Arra viszont nem hatalmazza fel őket a törvény, hogy a próbavásárlás alapján minősítsék az adózó tevékenységét. Arra sincs felhatalmazásuk, hogy az előző évi értékesítésről faggassák a magánszemélyt, arra meg pláne nem, hogy az adóbevallással le nem zárt évi, jelen esetben a 2013-as eladásokról kérdezősködjenek.

Tudni kell, hogy a magánszemély nem köteles személyesen megjelenni, már az ellenőrzésre való felszólításkor is lehetősége van arra, hogy képviselőt fogadjon. A Ket. 40.§ (1) bekezdése szerint "ha törvény nem írja elő az ügyfél személyes eljárását, helyette törvényes képviselője vagy az általa vagy törvényes képviselője által meghatalmazott személy, továbbá az ügyfél és képviselője együtt is eljárhat". Nincs olyan jogszabály, amelyik kötelezően előírná, hogy adóügyben az ügyfél csak személyesen járhat el.