Még változhatnak a tranzakciós "illeték" szabályai: még nagyobb lehet a teher

280 helyett 320

A költségvetés kitekintő táblázatából derült ki, hogy a kormány 2014-ben 320 milliárd forintos bevétellel számol a pénzügyi tranzakciós illetékből, miután 2013-ban 283 milliárd forintot akar beszedni ezen a címen.

Balog Ádám, az NGM helyettes államtitkára a napilapnak a 2014-es, 37 milliárd forinttal nagyobb összeggel kapcsolatban elmagyarázta, hogy azért növekszik a bevétel, mert a 2013 decemberi bevétel 2014 januárjában folyik be. Ezek szerint a kormány számításai szerint az éves adóteher 320 milliárd forintot tesz ki, nem pedig 280 milliárdot, ahogyan azt Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter múlt héten jelezte.

Ez a 320 milliárd forintos összeg már közelebb van a tárcavezető által jelzett maximálisan beszedhető 300-400 milliárd forinthoz. Mindez arra utal, hogy ha a kormány teljesen meg tudja akadályozni, hogy kikerüljék az adót, akkor is csak kevés kedvezményt tud biztosítani.

Nem lesz kikerülhető?

A lap azt is megtudta a helyettes államtitkártól, hogy számos ponton változhatnak még a tranzakciós adó szabályai, miután a tárca folyamatosan egyeztet a Magyar Bankszövetséggel. A helyettes államtitkár elmondta: a képviselők azután szavaznak majd a tranzakciós illetékre vonatkozó javaslatról, ha a kormány és a Bankszövetség minden részletet tisztázott.

A pénzek külföldre irányítását megelőzendő reális, teljesíthető adószabályokat igyekeznek alkotni. Bármikor lehet olyan eljárásjogi rendelkezéseket hozni, amelyek gátat vetnek az adóelkerülésnek - nyilatkozta.

Elmondása szerint több megoldás is lehetséges a vállalati ügyletek megadóztatására. Szóba jöhet például a felső határ bevezetése, miként elképzelhető az is, hogy különféle összegekre különféle adómértékeket szabna, és felvetődött egyes tranzakciók adómentessé tétele is.

Nem az emberek fizetik meg

A közterhet nem a polgároknak kell megfizetniük - hangsúlyozta a tárca helyettes államtitkára. Példával szemléltette, hogy a jövő évtől életbe lépő új adó hogyan érintené a háztartásokat: tegyük fel, hogy a szülők kétszáz-kétszázezer forintot keresnek, s a teljes összeget pénzügyi ügyletekkel - utalással, készpénzfelvétellel, csekkbefizetéssel - költik el. Az egyezrelékes adó havi négyszáz forintot tenne ki. A terhet azonban nem a polgárok fizetik meg, az összeget a szolgáltatók a saját profitjukat mérsékelve róják le - emelte ki.

Lesz felső határ?

Piaci forrásokból a lap úgy értesült, hogy a Bankszövetség elfogadhatónak tartja az egy ezrelékes kulcsot, de néhány ezer forintos, egy utalásra megszabott felső határt tartana elfogadhatónak.

Az április végén megjelent konvergencia programban még az szerepelt, hogy átutalásonként 30 ezer forint lenne a maximális adóterhelés, két hét alatt azonban átírta eredeti elképzelését a kormány. Matolcsy György május elején azt közölte ugyanis, hogy a kormány elvetette az adó felső határát, mert indoklása szerint "minden korlát torzító volna".