Az álláskeresés buktatói: diplomával, vagy anélkül?

A 15-25 év közötti korosztály kétharmada szerint a magyar felsőoktatásban szerzett oklevél a nagy nyugati egyetemeken szerzett végzettséggel egyenértékű: 20 százalék szerint ez minden esetben igaz, 45 százalék szerint részlegesen. A kételkedők aránya sem jelentéktelen, de kisebbségben vannak (24 százalék).

Különösen a középiskolába járók értékelik kedvezően a honi diplomát, háromnegyedük azonosnak minősíti a külföldiekkel. A fiatal felnőttek fele az érvényesülés jelentős útravalójának tartja a diplomát, háromtizede szerint közepes mértékben járul hozzá a sikeres előrejutáshoz, a teljesen szkeptikusok aránya ennél kisebb, 20 százalékos.

A középiskolások várakozásai és a diplomával rendelkezők tapasztalatai lényegében azonos válaszokat eredményeztek: az előbbiek kétharmada reménykedik abban, hogy a felsőfokú végzettség megszerzésének nagy és pozitív befolyása lesz a későbbi évekre, a végzettek héttizede pedig már érzi is ezt a többletet.

A felsőoktatásban lévő hallgatók is átlag feletti arányban (56 százalékban) bíznak a diploma erejében. A korosztály alap- vagy középfokú képzettséggel a munkaerőpiacon lévő tagjai viszont teljesen másként értékelik a diplomát: csak egyharmaduk tulajdonít neki nagy jelentőséget.

A fiataloknak sokféle elképzelése, élménye van arról, hogy a munkahelyek mi alapján választanak a friss diplomások közül. A legtöbben, 38 százaléknyian úgy tartják, hogy a munkaerő-felvétel során leginkább az számít, melyik intézményben végzett a pályakezdő. Viszonylag sokaknak, 27 százaléknak az a meglátása, hogy a foglalkoztatók tanúbizonyságot szereznek a jelentkezők gyakorlati felvértezettségéről, míg 19 százalék szerint csak arra figyelnek, hogy diplomája legyen a belépőnek.

A diplomásként elhelyezkedők tapasztalatai valamelyest eltérnek az átlagos véleményektől. Legnagyobb részük, négytizedük azt állítja, hogy a felvételin teljesíteni kell, a leendő munkáltatót érdekli a jelentkező felkészültsége. Egyharmaduk azt vette észre, hogy az intézmény neve számít, míg egyötödük szerint csupán az oklevél megléte.

Mint láthattuk, a fiatalok többsége szerint a diploma fontos dokumentum, de csak kevesen, 19 százaléknyian vélekednek úgy, hogy a mai, magyar felsőfokú intézményben szerzett ismeretek nagyon jól hasznosíthatók a munkavégzés során. A többieknek hiányérzetük van: 26 százalék szerint "csak" gondolkodásra tanít a felsőoktatás, további 26 százalék szerint jó alapot biztosít a munka világához, de további kiegészítő tanulmányok szükségesek az érvényesüléshez.

A fiatalok 15 százaléka nem látja, hogy a felsőfokú oktatás válaszolna a gyakorlati kihívásokra. Ez utóbbi, szkeptikus álláspont leginkább azokra jellemző, akik oklevél nélkül dolgoznak. A diplomás munkavállalók relatív többsége - négytizede - úgy érzi, hogy a felsőoktatás inkább csak a gondolkodás képességét fejleszti. Igaz, azok is átlag feletti arányban - 28 százaléknyian - vannak közöttük, akik szerint a képzés teljesen megfelel az igényeknek.

A fiatal felnőttek fele teljesen tanácstalan, amikor a legjobb felsőoktatási intézményt kellett megnevezni. A sorrend felállítása a középiskolásoknak ment a legkönnyebben, háromnegyedük említett kiváló egyetemet, főiskolát. A magyar fiatalok szerint a legjobbnak tartott felsőfokú intézmények rangsorának első helyezettje az ELTE - 21 százaléknyian említették. A toplistán második a Corvinus Egyetem, 8 százalékkal. Harmadik legjobbnak minősített intézmény a Budapesti Műszaki és Gazdasági Egyetem, melyet 5 százaléknyian neveztek meg. A sorban a nagy vidéki városok tudományegyetemei következnek. a debrecenit 4, a szegedit 3, a pécsit 2 százalék tartotta a legjobb felsőfokú iskolának. Az ifjú korosztály körében még a SOTE is érdemi említéseket kapott - 2 százaléktól.