Vége a rokkantnyugdíjnak! Hol vannak a tízmilliárdok?

A kormányszóvivő szerint a jelenlegi rendszer fenntarthatatlan, nehezen átlátható és sok esetben pazarló. A régió többi országához képest hazánkban a rokkantnyugdíjasok aránya kétszer magasabb, miközben az Európai Uniós átlaghoz képest a rokkantak foglalkoztatásának mutatói is jelentős lemaradást mutatnak. A kormány célja, hogy akik munkaképesek, azok térjenek is vissza a legális munkaerőpiacra, akik viszont nem tudnak dolgozni, azok számára az állam továbbra is védőhálót biztosít.

A változtatás részleteit Soltész Miklós a Nemzeti Erőforrás Minisztérium államtitkára ismertette. Azok a rokkantnyugdíjasok, akik már a nyugdíjkorhatár betöltötték, azok számára csak annyi változás lesz tapasztalható, hogy nem rokkantnyugdíjat kapnak, hanem rendes nyugdíjat, természetesen csak a név változik, maga az ellátás összege nem.

Azoknak sem kell felülvizsgálatra számítani, akik az irányadó korhatártól 5 évnyire vannak, hiszen az ő ellátásuk szintén megmarad. Főszabályként két csoportot érintenek a felülvizsgálatok, a jelenleg III. rokkantsági kategóriában lévőket (111 ezer ember), valamint a rendszeres szociális járadékban részesülőket (84 ezer ember).

A felülvizsgálat során két fajta döntés születhet, valakit vagy munkára alkalmasnak találnak, vagy nem. Akiket munkára alkalmasnak találnak, azok a jövőben rehabilitációs ellátást kapnak majd, azok pedig, akik a munkaerőpiacon nem tudnak szerepet vállalni, rokkantsági ellátásban részesülnek. A rokkantsági ellátás összege megegyezik a rokkantsági nyugdíj összegével, mellette lehet dolgozni, viszont csak bizonyos határok mellett. Ha a munkából származó bér eléri a minimálbér 18-szorosát év közben, akkor az év végéig a rokkantsági ellátást szüneteltetni kell.

A rehabilitációs ellátást fix összegben, havi 58 ezer forintban határozzák majd meg, amelyből még a járulékok lejönnek. Az ellátás mellett párhuzamosan dolgozni nem lehet.

A kormány a munkaképesek számára munkalehetőséget is kínál, amely több részből áll. A rehabilitációs ellátásban részesülők számára közmunkaprogramokat szervez a kormány. A versenyszférában foglalkoztatott rehabilitációs munkavállalók után nem kell majd munkaadói járulékot fizetni (amelyet egyébként jövőre szolidaritási adóvá keresztelnek át).

Soltész Miklós azt is elmondta egy kérdésre válaszolva, hogy a céljuk nem az azonnali bevételnövelés, magát a rendszert akarják megváltoztatni. Azt akarják elérni, hogy aki munkaképes, az minél inkább a munkából szerzett jövedelmére támaszkodva biztosítsa megélhetését, még akkor is ha megváltozott munkaképességű. Az államtitkár szerint hosszabb távon lehetnek az új rendszernek előnyei. A statisztikák is azt mutatják, hogy jelentősen visszaestek az új megállapítások.

A Széll Kálmán-tervben még három év alatt több mint 200 milliárd forintos megtakarítást rányzott elő a kormány a rokkantsághoz és az egészségkárosodáshoz kapcsolódó ellátások átalakításából. Már az idei évben 11, 2012-ben további 88, 2013-ban pedig újabb 117 milliárd forintot kellett volna megspórolni.