21 °C Budapest

Mit lép a kormány nyugdíjügyben? Jöhet az alapnyugdíj

Pénzcentrum
2011. november 2. 17:33

A kormány már egy évvel ezelőtt eldöntötte, hogy decembertől a munkáltató által fizetett nyugdíjjárulékot átnevezi nyugdíj-hozzájárulásra, azonban a legfrissebb hírek szerint ez a név sem megfelelő. A munkáltató által fizetett, munkát terhelő elvonások helyére lépő adót szociális hozzájárulási adónak fogják hívni. Nagy valószínűséggel ez a módosítás azért következhet be, mert a kormány eldöntötte, nagyon sok ellátást kiszervez a nyugdíjkasszából. Nem lennénk meglepődve, ha a közeljövőben az állam alapnyugdíjat vezetne be, aminek a fedezetét az adó teremtené meg. Ezt erősíti meg Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter azon kijelentése is, miszerint a szegénységi kockázatot a nyugdíjrendszeren kívül kell kezelni, vagyis járulékok helyett adóból.


Közel egy éve már lecserélték a foglalkoztatói nyugdíjjárulékot

Még október közepén nyújtotta be a kormány az adó-salátatörvény tervezetét, amely a jövőben várható módosításokat tartalmazza, szerdán ehhez a tervezethez több módosító indítvány is érkezett. Rogán Antal fideszes képviselő többek között egy olyan módosító indítványt is beterjesztett, amely több munkáltató által fizetett "járulékot" (egészségbiztosítási járulék 2%, munkaerőpiaci-járulék 1%, nyugdíj-hozzájárulás 24%) összevonna és átnevezne adóvá (szociális hozzájárulási adóvá).

A módosító javaslat nagy port kavart, azonban nem szabad elfelejteni, hogy nem érkezett derült égből villámcsapásként a hír, hiszen már a hatályos szabályokban is szerepel, hogy a munkáltatói nyugdíjjárulék (24 százalék) 2011. december elsejétől nyugdíj-hozzájárulásra változik. Ehhez most annyi jönne hozzá, hogy még az apróbb munkáltatói járulékokat is összevonják, és egy külön adóba hozzák össze őket.

Az állami nyugdíjpillér felduzzasztásáról
Emlékezetes: a kormány tavaly döntött úgy, hogy a nyugdíjpénztár-tagokat választási lehetőség elé állítja. Két opció volt, vagy maradnak a pénztárukban a tagok és akkor 2011 decembere után elesnek az állami nyugdíjtól, aminek a fedezetét a nyugdíj-hozzájárulás adja, vagy átlépnek az állami pillérbe, és akkor az állami nyugdíjat is megkapják ("nem íródnak ki a szolidaritás rendszeréből").

Azért, hogy ezt a megkülönböztetést jogilag is egyértelművé és védhetővé tegye a kormány, a munkáltató által fizetett nyugdíjjárulékot átnevezték nyugdíj-hozzájárulásra. Erre azért volt szükség, mert egy fontos különbség van a járulék és az adó (vagy hozzájárulás) között, hogy míg előbbi közvetlen ellenszolgáltatást keletkeztet, utóbbi nem, tehát azzal szabadon lehet rendelkezni. Ez jogalapul szolgált ahhoz, hogy a kormány megmondja, a nyugdíj-hozzájárulás bevételét mire akarja költeni, gyakorlatilag megtehette ennek fejében, hogy egyeseket kizár bizonyos ellátások alól.

Bár alkotmányossági aggályok továbbra is élnek a megoldással kapcsolatban, az AB döntése hosszú ideje húzódik, viszont a kormány friss koncepciójába (vagyis az alapnyugdíj várható bevezetésébe) tökéletesen beleillik a munkáltatói nyugdíjjárulék átnevezése hozzájárulássá, majd most adóvá. Még akkor is, ha annak idején a szükség szülte a megoldást, hiszen többek között adósságcsökkentésre és a nyugdíjak kifizetésére több százmilliárd forintos friss forrást kellett szereznie az államnak.


Meg van kötve a kormány keze

A nyugdíjjárulék átnevezése még nem változtatja meg alapvetően a helyzetet, jogilag igaz, hogy nem járna érte ellenszolgáltatás, azonban nyilvánvalóan ebből kell kifizetni a nyugdíjakat. Nem lehet ezzel az érvvel igazán vitatkozni, hiszen a foglalkoztató által fizetett 24 százalékos nyugdíj-hozzájárulás még mindig a nyugdíjkassza legfőbb bevételi forrása, jövőre 1900 milliárd forintos bevétellel számol a kormány. Teljesen nyilvánvaló, hogy az óriási 3000 milliárd forint feletti nyugdíj és a nyugdíj jellegű kiadásokat csak ebből lehet finanszírozni. A módosítás legfőbb jelentősége, hogy a kormány szabadon rendelkezik a pénzek felett, elvileg azokat bármire fordíthatná, bár a keze még ennek tudatában is meg van kötve. Annál is inkább, mert az állami nyugdíjrendszer a generációk közötti szolidaritásra épül, tehát a mindenkor aktívak befizetései biztosítják a mindenkori nyugdíjasok ellátását.

Erre utal a Rogán Antal féle módosító javaslatban szereplő rész is, miszerint a 27 százalékos szociális hozzájárulási adó bevételei a költségvetésről szóló törvényben meghatározott arányok szerint oszlanak meg a tb egyes pénzügyi alapjai és az elkülönített állami pénzalapok költségvetései között. Az arányokat a kormány határozza meg, viszont a kiadások adottak, tehát sok választási lehetőség nincs.

Mint már a korábbiakban is felhívtuk arra a figyelmet, a költségvetési törvényben nem látszik olyan drasztikus megszorítás a nyugdíjkiadásoknál, hiszen a kormány 500 milliárd forintot így is betesz a rendszerbe, hogy a korhatár előtti ellátások fedezeti a meglegyen. Az adó és járulékbevételek felett a kormány rendelkezik, jogilag igaz van eltérés, azonban mindössze arról van szó, hogy a kiadásokat valamiből finanszírozni kell. Természetesen az adó esetében sokkal egyszerűbb a helyzet, hiszen a kormány szabadon tud rendelkezni az összegek felett, cserébe szinte semmit sem kell ígérnie.

Persze ez a valóságban nem lehet így, hiszen nagyon sok olyan kiadással szembesül, amelyet ezekből a bevételekből tud csak kigazdálkodni. A játékszabályokat igaz ő szabhatja meg, azonban ez a nyugdíjjárulékoknál is így van, a bevételek szintjét a kormány határozza meg, és ehhez igazíthatja a kiadásokat is. A politikai kockázatok mérlegelése miatt nagyon szenzitív téma a szociális ellátás és a nyugdíj, hiszen nagyon sok ember megélhetését biztosítják ezek az ellátásformák. A mindenkor aktuális kormánynak az a feladata, hogy a lehetőségeihez mérten az emberek alkotmányos jogait biztosítsa.

A szociális ellátórendszer kibővül

A nagy kérdés az, hogy miként akar ennek a kötelességének eleget tenni a kormány, mit gondol, hogy a nyugdíjrendszerben kell-e kezelni a szegénység kockázatát és a megfelelő jövedelemhelyettesítést. Matolcsy György csütörtöki parlamenti írásbeli válaszából például egyértelműen kiderült, hogy a nyugdíjrendszernek nem feladata a szegénységi kockázat kezelése, azt a szociális ellátórendszerben kell megoldani.

Pontosan ezért elképzelhető, hogy az új adó bevezetése (és a régi járulékok kivezetése) mögött az húzódik meg, hogy a kormány a már a többször javasolt alapnyugdíjat kívánja bevezetni, amelyre persze ráépül a munkanyugdíj. A szakértők többször is felhívták a figyelmet arra, hogy a következő évtizedekben több százezerre tehető azoknak a köre, akik ki fognak szorulni a nyugdíjrendszerből, hiszen a nyugdíjjogosultsághoz szükséges minimális szolgálati idejük (15 év, de inkább 20) nem lesz meg. A hatályos törvények szerint, akinek nincs elég szolgálati ideje, annak nyugdíj sem jár, csak valamilyen alacsony szociális ellátás.

TÍZEZREKET SPÓROLHATSZ BANKVÁLTÁSSAL!

A bankszámla mindennapi életünk része. A munkabér, nyugdíj, ösztöndíj jellemzően bankszámlára érkezik. Segítségével kényelmesen intézhetjük a pénzügyeinket, akár otthonról is. Ahhoz azonban, hogy bankszámlád valóban azt nyújtsa, amire szükséged van, körültekintően kell választanod. Mielőtt kiválasztanád bankszámládat, nézz szét a Pénzcentrum megújult bankszámla kereső kalkulátorában! Állítsd be a személyes preferenciáidat, és versenyeztesd a pénzügyi szolgáltatókat, hiszen a megalapozott döntés a Te érdeked! Egy testre szabott bankszámlával a költségeken is rengeteget spórolhatsz! (x)

Az alapnyugdíj jelentősége abban áll, hogy egy alacsony ellátás mindenkinek járna (gazdagnak és szegénynek egyaránt), ha eléri a nyugdíjkorhatárt, függetlenül attól, hogy mennyi évet dolgozott, és mennyi járulékot fizetett be. Meg lehet oldani, hogy csak az arra rászorulók kapjanak ilyen ellátást, azonban az a nemzetközi irodalom szerint túlságosan drágává teszi a rendszert, a hátrányok pedig a legtöbb esetben meghaladják az előnyöket.

Az alapnyugdíjat praktikusan adókból szokták finanszírozni, csak egy gyors számolással, ha a kormány a 3 millió nyugdíjas számára akarna adni egy alapnyugdíjat, például a nettó átlagkereset 20 százalékát (közel 30 ezer forintot), akkor az éves szinten közel 1000 milliárd forintba kerülne. Ez nem azt jelenti, hogy ennyivel nőne a nyugdíj, egyszerűen azt jelentené, hogy a nyugdíjnak két része lenne, lenne egy, amely az alapnyugdíj, miközben erre ráépülne a szolgálati időtől függő nyugdíj.

Logikus az átnevezés azért is, mert a nyugdíjkasszából több százmilliárd forintot szervez ki a kormány 2012-től, főleg itt a korhatár előtti ellátásokat és a rokkantnyugdíjakat kell érteni. Mivel ezeket a nyugdíjnak titulált tételeket átnevezik jövőre ellátássá, ezért van ráció, ha járulék helyett adóról beszélünk, persze az ellátások változatlan folyósítása mellett. Jelenleg persze nincs meg a lehetőség arra, hogy minden egyes ellátásra és nyugdíjra külön dedikált adót vagy járulékot írjanak ki, azt lehet megtenni, hogy kettéválasztják a bevételeket, a nagyobb rész adóból, míg a kisebb rész járulékból folyna be.

Konklúzió kérdőjelekkel

Per pillanat csak azt látjuk, hogy a kormány egy jelentősebb szerkezeti átalakításba kezdett bele a nyugdíjkasszában és a szociális ellátórendszerben. A szálak sok esetben még kibogozhatatlanok, a keresztfinanszírozás a központi költségvetés, a nyugdíjkassza és az egészségbiztosítási kassza esetében is megfigyelhető. Idővel azonban ki fog derülni, hogy mi a valódi szándéka a kormánynak. Ide tartozik, hogy azt még most sem tudjuk, hogy mi lenne a szándék az egyéni nyugdíjjárulékkal, amellyel a javaslat szerint jogot szerez a befizető társadalombiztosítási ellátásokra.

Az már most is látható, hogy a kormány feltehetően nem egy technikai változtatást hoz meg, hanem a nagy ellátórendszerek újraszabását indítja el, amelyben a korábbiaknál jóval nagyobb szerepet fognak kapni az adó jellegű bevételek a járulékok mellett. A járulék alapú nyugdíjrendszer tiszta formájában a jövedelem-helyettesítésre épül, a nyugdíjak alapját pedig a jövedelem és a szolgálati idő (döntő többségében a munkában töltött idő) jelenti. Ennek a hátránya az, hogy aki kevés munkában töltött évvel, vagy alacsony jövedelemmel rendelkezik, az nagyon alacsony, vagy szinte semmilyen ellátásra nem lesz jogosult.

Mivel Magyarországon a becslések szerint egyre többen kiszorulnak ebből a koncepcióból, a kormány a járulékok végleges átnevezésével egy új koncepció mellett indulhat el. Amennyiben az adóalapú rendszer felé mozdulunk el, akkor a nyugdíjak kifizetéséhez nincs szükség a jövedelmek és munkában töltött időre, megoldható, hogy egy adott kor elérése után mindenki kapjon ellátást. A szakirodalom alapján ez erősen ellenösztönző lehet, ezért ez csak egy pillérét jelentheti az új koncepciónak, vélhetően lesz benne egy olyan rész is, amely szigorúan a járulékbefizetésre épül, erre szolgálhat az állami egyéni számla létrehozása, és az egyéni nyugdíjbiztosítási járulék tüzetes lekönyvelése.

Az biztos, hogy számos kérdés még megválaszolatlan, a kormány valószínűleg ezekre a válaszokra fog reagálni, amikor kifejti, hogy a nyugdíjrendszer jövőjét hogyan képzeli el, a várt koncepcióról azonban eddig nem libbent le a fátyol. Elvileg az év végéig van határidő arra, hogy a szükséges törvényeket benyújtsák, elképzelhető azonban, hogy késni fog a javaslat, elvileg, ha a rokkantnyugdíj-rendszerről szóló törvényt még benyújtják, akkor azzal a módosítások első köre lezárulhat. Az viszont biztos, hogy még csak az átalakítás elején tartunk, és még sok újdonságra kell felkészülnünk az előttünk álló időben.

 

EZT OLVASTAD MÁR?