Hiába vagy családos, ráfázhatsz az új adórendszerre

A kiszivárgott hírek alapján jövőre az alábbi változtatásokra számíthatunk a személyi jövedelemadózásban:

- az adó alapja a szuperbruttó helyett a fél szuperbruttó lenne, ami a bruttó bérre vetített adókulcs több mint 2 százalékpontos csökkentését jelenti (20,32%-ról 18,16%-ra),
- az adójóváírást több mint 40 százalékkal megkurtítja a kormány (a havi 12 100 Ft-ról, 7100 Ft-ra), ráadásul
- szűkítik azok körét is, akik ezt teljes egészében igénybe vehetik.

(Biztosra vehető, hogy a kormány még nem döntött a jövő évi adórendszer paramétereiről, a kiszivárgott tervezet egy lehet a sok változat közül. Ugyanakkor a változások irányával kapcsolatban mégis eligazító lehet.)

Az alábbiakban az vizsgáljuk, hogy 2010 és 2012 között milyen jövedelemváltozás érheti a háztartásokat a személyi jövedelemadó rendszerének átalakítása során. A fenti feltételezések mellett 2012-re vonatkozóan további két változást érvényesítettünk a számításokban. Egyrészt módosítottunk (enyhítettünk) az adójóváírás elfogyási ütemén úgy, hogy az csak a nemzetgazdasági átlagjövedelemnél tűnjön el teljesen. (Ehhez a 12 százalékos lecsengési tempót 9 százalékra kellett mérsékelnünk.) Másrészt elfogadtuk azt a szintén kormányzati körökből kiszivárgott tervet, mely szerint a munkáltató által fizetett járulék egy részét a munkavállalóra terhelnék át. Ennek mértékét a bruttó bér 1 százalékra tettük.

Kik járnak jól?

Ahogy azt jeleztük, miközben az egyedülállók nettó jövedelme a kiszivárgott elképzelésekből számolva csak magas jövedelemtartományokban emelkedik, addig a gyerekesek tulajdonképpen mindenhol legalább olyan jól járnak, mint ahogy 2010-ben. Igaz, miközben a kétgyerekesek esetében egyértelműen javul a helyzet, addig mondjuk egy olyan személy, aki a nemzetgazdasági átlagot keresi meg és egy gyerek után veheti igénybe a kedvezményt, aligha lehet elégedett azzal, hogy családi adózás címén a nettó fizetése a 2010-es szinten stagnál.

A helyzetet bonyolítja, hogy egy kétkeresős család adózási szempontból egy olyan személyt ad, aki igénybe veheti a gyerektámogatási kedvezményt, és egy olyat, aki nem. Az ő helyzetükkel foglalkozik az alábbi számítás. Az egyszerűség kedvéért feltételeztük, hogy a család két keresője egyforma bruttó jövedelemmel rendelkezik. Ahogy az korábbi cikkünkből is kiderült, a kiszivárgott tervezet paraméterei alapján egy gyerektámogatásra nem jogosult adózó 330 ezer forint alatt havi 5-10 ezer forinttal rosszabbul jár, mint 2010-ben. (Ennek a cikknek az eredményeit egyébként utólag némiképp pontosítottuk.)

Az egy gyerek után járó kedvezményt igénybe vevők nominális nettó jövedelme 270 ezer forintig maximum 5 ezer forinttal emelkedne az adóváltozások hatására, de (ahogy ábránkon is látszik) az átlagjövedelem körül nincs érdemi javulás a jövedelemi viszonyokban. A két gyerek után igénybe vehető adókedvezmény a jövő évi szigorítást már kompenzálja, és számukra alacsony jövedelemtartományokban is pozitív az elmúlt két év adóváltozásainak összessége. Az ábrát megfigyelve láthatjuk, hogy az adójóváírás kuszaságainak eltűnése után, a magasabb jövedelemtartományokban már egyenletesen növekszik a jövedelemmel együtt az adóváltozások pozitív hatása.

A fentiek alapján adódik a kérdés: hogyan jár tehát egy két keresős család? Ha összevezetjük egy gyerektámogatást igénybe vevő és egy arra nem jogosult adóalany pozícióváltozását (figyelembe véve, hogy az adókedvezmény közöttük azért szükség esetén megosztható), érdekes eredmények adódnak. A gyerektelen párok járnak értelemszerűen a legrosszabbul: ahhoz, hogy ők ne legyenek az egykulcsos adó vesztesei, összesen legalább 670 ezer forint bruttó jövedelemmel kell rendelkezniük. Ennél talán meglepőbb, hogy az "egykulcsos családi adózással" a legtöbb egy gyermekes család rosszabbul jár, mint a 2010-es szja-rendszerrel. Az átlagjövedelem környékén a legnagyobb a bukás, a kiszivárgott tervezet paraméterei alapján számolva havonta több mint 12 ezer forint lehet a család vesztesége. (Ebben a számításban nem vettük figyelembe az infláció és a lehetséges béremelés hatását.)

Ami talán ennél is meglepőbb, hogy még két gyerek esetében is 540 ezer forint családi jövedelemig nincs észrevehető változás a terhelésben - vagyis amit az idén nyertek, azt jövőre el is vesztik a két gyermeket nevelő szülők. Némi iróniával azt mondhatjuk, hogy az átlagjövedelemig (sőt, kicsit még felette is) valójában az "adócsökkentés és gyermekvállalásra ösztönzés" programja 2010 és 2012 között azt jelenti, hogy aki vállal két gyereket, annak nem romlik a jövedelmi pozíciója.