Sosem gondolnád, melyik országban van a legtöbb munkanélküli...

Magyarország a saját, 11 százalékos munkanélküliségi mutatójával a középmezőnyben szerepelt a felmérés során. Ausztria, Norvégia, Korea és Svájc is négy százalékos értékkel büszkélkedhet, bár ez a szám nagy társadalmi, állami költséggel jár a közfoglalkoztatási programok révén. A kérdés csak az, mire költünk szívesebben: a programokra, vagy a segélyekre?

A lista legveszélyeztetettebb országa Spanyolország, ahol minden ötödik ember regisztrált munkakereső. Nagy terhet ró ezen emberek segélyezése a spanyol állami kasszára. Hasonlóan rossz a helyzet Észtországban, ahol 17 százaléknál tart a munkanélküliségi ráta. A még igen jó 2008-as 6 százalékos érték közel megtriplázódott.

A felmérésben szereplő aktív munkakeresők (az adott bérszint mellett dolgozni akaró és tudó felnőtt lakosság, akik épp állástalanok) és a munkaerő állomány (szintén adott árszínvonal mellett dolgozni akaró és tudó, foglalkoztatásban lévők és állást keresők) hányadosát nevezzük munkanélküliségnek. Az így kreált szám jól méri az adott gazdaság munkaerő befogadó képességét. Bár a közgazdászok egyetértenek abban, hogy minden gazdaságra létezik egy természetes érték, ami egészséges és megfelelő szintje a munkanélküliségnek. Ezt 5-6 százalék közzé szokták tenni. A természetes munkanélküliségi szint alá csak a gazdaság túlfűtött időszakaiban vagy erőteljes állami támogatással jut a mutató.

A munkanélküliségi segély nagysága általában növeli a munkanélküliségi mutatókat, hiszen nagyobb támogatással hosszabban, megfontoltabban tudunk újabb lehetőséget keresni magunknak.

Mi várható a jövőben?

A különféle munkaerőpiaci támogatások 2012. január elsejétől csak 3 hónapra járnak. A munkanélküli segély a mostani bejelentés szerint az első hónapban a korábbi munkabér 90%-át, a másodikban a 80%-át, majd a harmadikban 70%-át teszi majd ki - jelentette be áprilisban Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és hozátette mindenki közmunka ajánlatot kap majd és eldöntheti, hogy ebben vesz részt, vagy a munkaerőpiacra kíván visszatérni. A miniszter szavai szerint július elsejével számos jogszabály-változtatást nyújt be a kormány a parlamentnek, hogy a munkaerőpiaci támogatások imént említett rendszere, illetve a közfoglalkoztatás rendszere januártól működni tudjon.

2014 végéig 300 ezer új adózó munkahely jön létre Magyarországon - ismételte meg a már sokszor jelzett ambiciózus célt Matolcsy. Most azonban részletekre is bontotta, hogy ez hogyan jön majd össze. A terv szerint ebből legalább 100-150 ezret a közfoglalkoztatás tesz majd lehetővé, további 100 ezer állás jön létre a munkaerőpiacon (támogatás nélkül), illetve fehéredni fog a munkaerőpiac, amelynek keretében mintegy 50 ezren térnek vissza az adózók táborába. További konkrétumokat nem említett a miniszter.

Nyugdíjrendszer. "Az új világban már nem lehet korkedvezménnyel nyugdíjba menni" - erősítette meg a korábban is jelzett tervet a korkedvezményes nyugdíjazás eltörléséről Matolcsy. Megjegyezte: bár voltak, akik "a régi kiváltságok" eltörlését is szorgalmazták, azaz egyfajta visszamenőleges hatálya legyen a szigorításnak, de a kormány álláspontja szerint "ez nem lehetséges". A szigorítás pontos idejéről nem beszélt a tárcavezető. Matolcsy azonban azt elmondta, hogy a kormány tervei szerint az egészségügyi felülvizsgálatok segítségével mintegy 100-150 ezer ember visszatérése várható a rokkantnyugdíjazásból a munkaerőpiacra, vagy a közmunkaprogramokba.