Mikor viszik ki teszkózni a magyar dolgozókat? Kétezres órabér a minimum

A napokban a Daily Mail c. napilap - egy Szlovákiában megjelent álláshirdetésre hivatkozva- írt arról, hogy a Tesco szlovák dolgozókat keres brit áruházaiba. Az áruházlánc 12 hetes képzést kínál a jelentkezőknek, akiknek segítséget ajánl a bevándorlással kapcsolatos iratok intézésében és a lakáskeresésében is.

A Tesco Eperjesen külön erre a célra egy központot is létrehozott, amely szlovákiai és cseh alkalmazottakat gyűjt az angol áruházaiba. A számadatok alapján az eperjesi központ 2008-tól több mint 170 jelentkezőt tudott elhelyezni külföldön.

Az egyik zsolnai munkaerő-közvetítő cég munkatársa a bumm.sk hírportálnak elmondta, hogy az angol és skót Tesco egységekbe raktárosokat keresnek, a legtöbb jelentkezőt pedig a trencséni kerületből regisztrálják. Ezért a munkáért az érdeklődők a brit minimálbértől valamivel többet kereshetnek. Egy órányi munkabér 7,36 eurónál (2 ezer forint) kezdődik, és elérheti akár a 15 eurót (4 ezer forint) is.

A nagyobb szaktudást igénylő - például menedzseri- pozíciót megpályázók esetében a fizetés nagyságáról a munkamegbeszélésen döntenek, ez többszöröse az árufeltöltőkének, a takarítókénak.  Az emelkedő angliai munkanélküliség ellenére a Tesco Csehországból és Lengyelországból szintén keres munkavállalókat.

A Grafton Recruitment 2010 decemberében publikált Munkaerőpiaci Felmérésének adatai szerint rövid távon meglehetősen rugalmasak a szlovákiai dolgozók a külföldi munkavállalást illetően. (A felmérésben 6 ország (Magyarország (HU), Szlovákia (SK), Csehország (CZ), Litvánia (LT), Lengyelország (PL) és Románia (RO)) 6400 munkavállalóját kérdezték.)

A felmérés adatai szerint rövid időre (2-6 hónap) a megkérdezett országok munkavállalói közül a szlovákok vállalnák legnagyobb arányban, hogy külföldre költöznek, amennyiben új munkájuk azt megkívánná. Érdekes, hogy hosszabb távon (6 hónapnál hosszabb időre) a románok, a litvánok és a magyarok a leginkább mobilisabbak.

Miért a szlovákok, miért a lengyelek?

Kérdés azonban, hogy vajon miért Szlovákiából, miért Lengyelországból toboroznak nagyszámú munkaerőt a brit áruházláncok. Egy, a Pénzcentrum.hu-nak nyilatkozó felvidéki fiatalember - aki maga is évekig dolgozott a szigetországban- úgy véli, elsősorban a rossz szlovákiai keresettel, munkakörülményekkel indokolható ez a jelenség. Elsősorban Szlovákia keleti régióiban nehéz a megélhetés, a munkanélkülieket -főleg a fiatalokat- könnyű rávenni, hogy 7-8 eurós órabérért külföldre menjenek dolgozni. Ráadásul sokuknak már több rokona, ismerőse dolgozik Nagy-Britanniában, az ottani szlovák közösségek pedig kimondottan összetartók, segítik egymást.

A Tesco vezetői korábban hangsúlyozták, nagy erőfeszítéseket tesznek azért, hogy brit dolgozókat alkalmazhassanak, ám számos posztra nincs elég jelentkező Nagy-Britanniában. A cég szerint ezért fordulnak olykor - végső megoldásként - más európai ország munkaerőpiacához, hogy megtalálják a megfelelő személyzetet.

Információink szerint ez az egyik legfontosabb szempont: a kelet-európai munkavállalók ugyanis - a brit fizetésekhez képest jóval olcsóbban- vállalnak el a helyiek számára "alantas" munkát, mint a takarítás vagy a polcfeltöltés.

A magyarokat inkább a vendéglátásba viszik

A külföldi cégek általában olyan országokban keresnek munkaerőt, ahol köztudottan magasabb a mobilitási hajlandóság, illetve a munkavállalók jó nyelvtudással rendelkeznek - tudta meg a Pénzcentrum.hu a Foglalkoztatási Hivataltól (FH).

Az FH-nál jelenleg leginkább a vendéglátóipar területén toboroznak külföldre (Németország, Franciaország, Ciprus) munkavállalókat, ugyanis ebben az ágazatban Európa-szerte híres és elismert a magyarországi képzési rendszer, sőt, világszerte is jó hírük van a magyar szakácsoknak, felszolgálóknak, de hasonlóan elismert munakerőt jelentünk még az egészségügyben és az építőiparban is.

A külföldi munkák persze gyakran jelentenek átverést, a hirdetésben szereplőnél jelentősen rosszabb feltételeket. Ezért a Foglalkoztatási Hivatalnál azt tanácsolják, akik külföldön vállalnának munkát, ne higgyenek a túl csábító ajánlatoknak. Elutazás előtt mindig tájékozódni kell a kiválasztott (fogadó) ország viszonyairól, és soha nem szabad magánközvetítőnek közvetítési, regisztrációs vagy egyéb díjat fizetni.

Ha valaki állásajánlatot kap, még a szerződés megkötése előtt próbálja meg a leendő munkahelyét "leinformálni", és nyelvtudás nélkül vagy gyenge, hiányos nyelvtudással lehetőleg ne vállalkozzon külföldi munkavégzésre - még a legegyszerűbb munkák esetében sem.