31 °C Budapest

100 milliárdtól fosztotta meg a kormányt az Alkotmánybíróság

2011. május 6. 15:15

Titkolják a közérdekű adatokat Adószakértői becslés szerint 100 milliárd forint titkos bevételtől fosztotta meg a költségvetést az Alkotmánybíróság a különadóról szóló törvény megsemmisítésével. A törvényben betervezett 1 milliárd forint bevétel már be is folyt elenyésző számú, 481 magánszemélytől.

Május 5-ig 1,08 milliárd forint különadót fizettek meg a magánszemélyek az adóhatóság részére és 481 magánszemély nyújtott be a különadóról szóló bevallást - tájékoztatott a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). Ez egy főre vetítve 2 millió 247 ezer forintot jelent. Az adóhatóság tájékoztatása szerint összesen 541 munkáltató szolgáltatott adatot a különadó alapját képező jövedelmekről.

Korábbi cikkünk a témában: Dupla fricska: másodszor is elbukott a különadó-törvény - KATTINTS!

A NAV több mint egy hónapja hétpecsétes titokként őrzi, hogy ennek alapján hány magánszemélynek, és mekkora jövedelem után kellett volna különadót fizetnie. Lapunk kérdésére a következő választ kaptuk az adóhatóságtól: "A kifizetők, volt munkáltatók által a különadóval érintett magánszemélyekről szóló adatszolgáltatás adatai aktualitásukat vesztették, hiszen az adatszolgáltatásban szereplő személyek az AB határozata alapján nem kötelesek a különadót megfizetni".

Angyal József okleveles adószakértő számításai szerint akár 100 milliárd forintra is rúghat az az összeg, amelyet a kormány be akart szedni a magánszemélyek különadójából. Nagy kifizetők - például a MÁV, a BKV, a KSH és a minisztériumok is egy-egy munkáltatónak számítanak. Konzervatív becslés szerint, ha évente átlagosan 10 elbocsátott dolgozóval számolunk munkáltatónként, akkor hat év alatt (6x10x541) összesen 32 210 munkavállalónak kellene befizetnie a különadót. Akik már befizették az adót, azok fejenként 2,2 millió forintot utaltak át az adóhatóságnak. Ha csak ezzel az átlaggal számolunk, akkor a 32 ezer főre vetítve 72 milliárd forint különadó folyt volna be a költségvetésbe.

Az adószakértő tapasztalatai szerint az alacsonyabb összegű végkielégítésben, szabadságmegváltásban részesülők közül kerültek ki azok, akik megfizették az adót. A többiek az Alkotmánybíróság kedvező döntésében reménykedve az utolsó pillanatig várni akartak a bevallással. Ezt is számításba véve akár hárommillió forintos átlag befizetéssel is számolni lehetne, ami azt jelenti, 100 milliárd forint bevételt jelentett volna. Ez a szám persze durva becslés, pontos számításokat csak a ténylegesen érintett adóalap ismeretében lehetne készíteni.

Angyal József úgy véli, hogy a kormány "pofátlanul" megvezette az országot, amikor mindössze egymilliárd forintos bevételt tervezett be a költségvetésbe a különadóból. Ezzel szemben több tízmilliárd forint extra bevételre kívánt szert tenni, amelyet szabadon akart felhasználni.

Lázár János szerint csak 1,5 milliárd forint folyt volna be a különadóból
Hétfőn új törvényjavaslatot terjeszt a parlament elé a Fidesz
A Fidesz meggyőződése, hogy az Alkotmánybíróság Magyarország érdekeivel ellentétes döntést hozott, nem a magyar emberek és a magyar társadalom, hanem egy szűk kisebbség érdekeit képviselte - reagált Lázár János a testület 98 százalékos különadó visszaható hatályát megsemmisítő döntésére a Pénzcentrum.hu rendelkezésére bocsátott hanganyag szerint a Hódmezővásárhelyen tartott sajtótájékoztatóján. Hozzátette: a döntés nem az Alkotmánybíróság hibája, hanem a régi rendszeré, amelyben hatalmas összegeket lehetett kifizetni. Az akkori jogszabályok lehetővé tették, hogy Gyurcsány Ferenc, Veres János, Draskovics Tibor, Bajnai Gordon sokmilliós végkielégítést kapjanak. A Bajnai-kormány által juttatott végkielégítések összege 150 millió forintra rúg. A régi rossz rendszer elnézte, hogy az állami nagyvállalatoknál 80-90 millió forint tegyenek zsebre lényegében a semmiért.
Az Alkotmánybíróság döntése szerint nem ellentétes az emberi méltósággal, hogy a 2010-es jövedelmeket 98 százalékos adó sújtsa - hívta fel a figyelmet a frakcióvezető. A Fidesz a határozatot mérlegelve hétfőn javaslatot tesz az Országgyűlésnek a 2010-es végkielégítések adóztatásának újraszabályozása ügyében. Néhány napon belül el is szeretnék fogadtatni a jogszabályt. A törvény hatályát ki fogják terjeszteni a volt parlamenti képviselőkre, polgármesterekre, megyei közgyűlési elnökökre, tisztségviselőire, a közélet minden szereplőjére.
Azt kérik azoktól a közéleti szereplőktől, akik például állami vállalatok igazgató tanácsába delegáltak voltak, hogy ne kérjék vissza a már befizetett különadót, vagy ha még nem fizették be, akkor közösségi célokra ajánlják fel azt. Az érintettektől meg is fogják kérdezni, hogy mit tettek a fizetendő különadójukkal.
Lázár János közölte: ő nem kéri vissza a 2006-ban kapott végkielégítés után befizetett adóját, a 2010-es utánit pedig közcélra fogja felajánlani. Ezt várja el minden közéleti szereplőtől.
Újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, hogy a már befolyt 1 milliárd 80 millió forint különadó-befizetés alapján akár a 1,5 milliárd forintot is meghaladhatta volna az az összeg, amelyet ebből az adónemből be lehetett volna szedni.
Pénzcentrum vélemény
Az adóhatóság indoklása szerint okafogyottá vált az a kérdés, hogy hány magánszemélyt és mekkora összegben érintett volna a különadó-fizetési kötelezettség. A titkolózásnak egyetlen racionális oka lehet: nem akarják nyilvánosságra hozni, hogy mennyivel sarcolta volna meg a kormány az érintett állampolgárokat. A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényből az olvasható ki, hogy az adóhatóság közérdekű adatot titkol el a nyilvánosság elől. Az adatok nem sértenek adótitkot, ellenben több szempontból is a közvéleményre tartoznak. Egyrészt azért, mert így tudni lehetne, hogy a sorozatos elbocsátások a közszférából milyen terhet jelentenek a költségvetés számára. Másrészt az is kiderülne, hogy mennyi pénzt akart bezsebelni a kormány a végkielégítések megadóztatásából. Az is közérdekű adat lenne, hogy hány tízezer embernek okozott a kormány álmatlan éjszakákat az alkotmányellenes törvénnyel.

 

A pofátlan végkielégítéseket megadóztatná az ellenzék

Az MSZP várakozásának megfelelően jogállami döntést hozott az Alkotmánybíróság (Ab), amikor megsemmisítette a 98 százalékos különadó visszamenőleges hatályát - reagált az MTI kérdésére Korózs Lajos, a párt elnökségi tagja a taláros testület határozatára. Az MSZP mellett több mint hetven magánszemély, szakszervezet és civil szervezet fordult az Alkotmánybírósághoz az ügyben. A testület határozatával megvédte a többi között a kirúgott pedagógusokat, iskolaigazgatókat - mondta, megjegyezve: szó sincs arról, hogy a jogszabály kizárólag a politikusok, magas rangú hivatalnokok végkielégítését érintette volna.

A szocialisták nemcsak a jogbiztonságot és az emberi méltóságot sértő visszamenőleges hatályú adókivetéssel, hanem általánosságban a 98 százalékos különadóval sem értenek egyet. Az adó mértékének a jövedelemhez képest méltányolhatónak kell lennie - szögezte le.

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 2 millió forintot igényelnél, 60 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 42 034 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 9,96%), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 42 083 forintos törlesztőt (THM 10,01%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Az LMP szerint súlyos károkat okozott a jogbiztonságban a különadóról szóló törvény. Az ellenzéki párt szerint ugyanakkor a pofátlan, visszaélésekkel szerzett végkielégítéseket vissza kell szedni - hangsúlyozta a Független Hírügynökség kérdésére Schiffer András frakcióvezető.

Ugyanezt vallja a Jobbik is. Képviselőjük, Bertha Szilvia a héten törvénymódosító javaslatot nyújtott be, melyben kezdeményezi, hogy a tisztességesen, munkaviszonyt szabályozó törvény, illetve kollektív szerződés alapján szerzett jövedelmekre ne vonatkozzon a különadó törvény hatálya.

"A Jobbik továbbra is szükségesnek tartja, hogy az ex-BKV-s Szalainé Szilágyi Eleonóráéhoz hasonló, a közerkölcsöt és a társadalom igazságérzetét sértő, arcátlanul magas végkielégítéseket az állam visszamenőleges hatállyal szankcionálja. Meg kell találni a módját annak, hogy Magyarország az államkassza hiányát részben az ilyen, minden tisztességet nélkülöző, irritálóan magas, politikai színezetű lelépési és hallgatási pénzek visszavételéből fedezze" - olvasható az ellenzéki politikus közleményében. Szalainé Szilágyi Eleonóra százmilliót vehetett fel végkielégítésként, míg Tátrai Miklós, a vagyonkezelő volt vezérigazgatója - aki hűtlen kezeléssel gyanúsítanak - 200 millió forintra volt jogosult ezen a címen.

A szakszervezetek is ujjonganak

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete üdvözli az Alkotmánybíróság döntését. Álláspontjuk szerint az igazság győzött a mindent felülírni akaró fiskális önkénnyel szemben. Az érdekképviselet egyetért a taláros testület indoklásával is, miszerint a "visszaható hatályú adóztatás az egyén autonómiájába való olyan mértékű közhatalmi beavatkozás, melynek nincs elfogadható oka, ezért sérti az adófizetők emberi méltóságát".

Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke az MTI-nek elmondta: üdvözlik az Alkotmánybíróság döntését, amely azt mutatja, hogy "jogállam van Magyarországon". Kifejtette: eredetileg két dolgot kifogásoltak a különadóval kapcsolatban. A szakszervezetek véleménye szerint a munkavállalók azon juttatásait, amelyeket a törvény és az arra alapuló kollektív szerződés alapján kaptak, azt összeghatártól függetlenül nem lehet különadóval sújtani. Egységes volt a szakszervezeti oldal abban, hogy visszamenőlegesen semmilyen módon nem lehet adóztatni.

Az MSZOSZ szerint azokat a végkielégítéseket sem szabad különadóval sújtani, amelyek már 2010-ben keletkeztek, törvény és kollektív szerződés alapján. Az Alkotmánybíróság szerint a különadóról szóló törvénynek a 2010-es és az azt követő adóévekre szóló szabályai nem sértik az emberi méltóságot. Ennek ellenére jelen pillanatban erre az adóévre sem vonatkozik az adófizetési kötelezettség, mert az Ab csak egészében tudta megsemmisíteni a rendelkezéseket.

HR BLOGGER
hrbonbon  |  2022.05.20 12:13
Munkánk egyik fontos eleme, hogy megpróbáljuk megérteni, mire vágynak, mit szeretnének elérni az emb...
coachco  |  2022.05.19 17:06
Tegnap beszéltem egy pszichológus ismerősömmel és bevallom, a beszélgetésünk nem volt vidám. Mindket...
perfekt  |  2022.05.17 09:11
A megváltozott munkaképességűvé vált munkavállalók ellátására, (tovább)foglalkoztatására vonatkozó ...
hrdoktor  |  2022.05.16 04:20
Néha mindenki elfárad, elálmosodik a munkahelyén, de ha ez gyakran megtörténik, akkor érdemes alapos...
legacykft  |  2022.05.13 13:52
A múltkori blogposztomban a teamcoachingról, mint a szervezetfejlesztés varázspálcájáról írtam. Egy-...
Sok szülő így rontja el a gyerek fejlesztését: nem lehet elég korán kezdeni

Szinte semmi sem fejleszti olyan gyorsan és hatékonyan a legkisebbek agyát, mint a társasjáték.

Ennyibe kerül manapság egy luxus mobilház: ez lehet a lakásválság megoldása? + videó

Drágulnak az ingatlanok, emelkednek a hitelkamatok: ez pedig szinte egyenes út a lakhatási válsághoz. Nálunk is működhet az, ahogy az USA-ban megoldották?

Ilyen még nemigen volt itthon: itt a bejelentés, elindult a magyar Kickstarter

A Kickstarternek és az Indiegogonak hála a közösségi finanszírozási forma évek óta világszerte népszerű és most megérkezett Magyarországra is, a Brancs formájában

Milliókat bukhat, aki így indít vállalkozást: jól meg kell gondolni, a KATA sem jó mindenre

Sokan alábecsülik, mennyire lényeges alaposan átgondolni, milyen vállalkozási és azzal együtt adózási formát válasszanak induló cégük számára.

NAPTÁR
Tovább
2022. május 20. péntek
Bernát, Felícia
20. hét
KONFERENCIA
Tovább
Külföldi piacra lépés 2022
Ingyenes online konferencia hazai kkv-nak!
EZT OLVASTAD MÁR?