Részletek: így változhat a magyar közigazgatás

Az államtitkár a közigazgatás átalakításáról szólva az MTI-nek elmondta, arról még vita folyik, hogy a megyék részét alkotó közigazgatási területekből, a járásokból mennyi legyen, ám számuk várhatóan 200-300 körül alakul majd. Kialakításuknál mind a történelmi hagyományt, mind a demográfiai adatokat, mind pedig a terület nagyságát figyelembe fogják venni. Gál András Levente ugyanakkor emlékeztetett, a járás egy szókép, hiszen korábban a körülbelül egy nap alatt bejárható területet - ami nagyjából 25 kilométer - fedte le, ami szerinte "rendben van".

A jelenleg is létező kistérségi rendszert érintő felvetésre válaszolva rámutatott: a járás és a kistérség kialakításának logikája teljesen eltérő, hiszen míg előbbi államigazgatási feladatokat lát el, addig utóbbi általában intézményfenntartásra vagy valamilyen fejlesztés lebonyolítására jött létre.

Gál András Levente kifejtette, az önkormányzati hivatalok feladatai ma három területből állnak össze: az államigazgatási feladatokból, amelyek "legtriviálisabb" része az okmányiroda, de ezekhez tartozik az építéshatóság és a gyámügy is; a közigazgatási feladatokból - például a helyi adók vagy a kommunális ügyek -; valamint vagyongazdálkodási feladatokból.

A KIM megközelítése az, hogy ezen feladatkörök mentén megvizsgálja, mi az, ami maradhatna az önkormányzatoknál és mi az, ami átkerülhetne a járási hivatalokhoz. Bizonyos hatásköröket azonban mindenképpen meg kell tartania a helyhatóságoknak - hangsúlyozta, példaként említve a helyi területrendezés kérdését.

Járási szinten a polgármesteri hivatal kettéválna: egyik része járási államigazgatási hivatal lenne, a másik pedig maradna az önkormányzati hivatal - ismertette a terveket az államtitkár, jelezve, hogy a jegyzőnek és a hivatalvezetőnek a rendszerben való pontos elhelyezkedéséről még nem alakult ki a végleges álláspont.

Az önkormányzati intézményfenntartást érintően még vita van arról, mi az, ami a helyhatóságnál maradjon, és mi az, ami állami kézbe kerüljön. Az iskolákról szólva az államtitkár azt mondta: nemcsak az oktatás időrendje - például az általános iskolák alsó és felső tagozatának szétválasztása - alapján lehetne megosztani a fenntartást, hanem úgy is, hogy az állam biztosítaná az intézmények "személyzetét", az épületet viszont az önkormányzat adná. Hozzátette azt is, hogy szerinte egy pedagóguséletpálya-modellt - kellő finanszírozás mellett - jobban végre lehetne hajtani, "ha közelebb hoznák a pedagógusokat az államhoz". A témában ugyan még tart a vita, az azonban biztos, hogy a jelenlegi rendszer nem tartható fenn - emelte ki.

Az államtitkár szerint a közigazgatás nagy átalakítása várhatóan 2013. január 1-jéig tart.

A magyar közigazgatás fejlesztési stratégiájának, a Magyary Programnak a vitairatát március 20-a körül ismertetik, benne többek között az közigazgatási életpályamodell elemeivel, a közigazgatási szervezeti kataszterrel és a hatékonyságmérés módszertanával. A program véglegesen júniusra készül el.