20 °C Budapest

Nyugdíjasok, munkanélküliek: vége a jó világnak!

Pénzcentrum
2011. március 1. 16:02

Nem lesz könnyű az elkövetkező néhány év azok számára, akik nem dolgoznak. A kormány a Széll Kálmán terv alapján 2013-ig 902 milliárd forintot szeretne megtakarítani. Bár arról, hogy ezt pontosan hogyan szeretné elérni, csak találgatások vannak, de az eddig kiszivárgott elképzelések szerint a nyugdíjasoknak és a munkanélkülieknek mindenképpen fájdalmas változásokra kell felkészülniük.


Hosszú évek óta többet költünk, mint amennyit megtermelünk. Az ország is és a lakosság is. Emiatt Magyarország nehéz helyzetben van. Ha minden ugyanúgy megy a maga útján, mint eddig, akkor Magyarország csődbe mehet. Leállnának a közszolgáltatások, megszűnne a közigazgatás, nem lenne egészségügyi ellátás és hosszan sorolhatnánk a riasztó következményeket. Ezt elkerülni csak úgy lehet, ha változtatunk és spórolni kezdünk.

A kormány Széll Kálmán terve azokat a pontokat határozza meg, amelyek jelenleg túl költségesen működnek és ahol jelentős mértékben spórolni lehet. Ez a hét terület a foglalkoztatás, a tömegközlekedés, a nyugdíj, a gyógyszerkassza, a felsőoktatás, az állam és az önkormányzatok finanszírozása, és az államadósság. A cél az, hogy a felsorolt területeken 2013-ig összesen 902 milliárd forintot spóroljon meg a kabinet.

Tévedés ne essék, ezt a pénzt a magyar állampolgárok fogják valamilyen módon összeadni. A kérdés csupán az, hogy kire mekkora teher jut? A kérdésre azonban nehéz válaszolni, hiszen a Széll Kálmán terv céljait mára ismertté váltak, ám hogy ezeket a célokat egészen pontosan hogyan fogják elérni, arról ma még keveset lehet tudni. Határidők vannak csupán: az új szabályok egy része majd csak ezév júliusban, más része pedig csak az év végéig válik ismertté.

A konkrét intézkedések nélkül tehát pontos képet nehéz festeni arról, kik nem fognak örülni a Széll Kálmán tervnek. Csupán annyi biztos, hogy vannak olyan társadalmi csoportok, akik bizony komoly terheket kénytelenek vállalni. Ugyancsak biztos, hogy lesznek olyan rétegek is, akik viszonylag olcsón megússzák a reformokat. A kiszivárgott, épp ezért korántsem teljesen biztos elképzelések szerint vegyük sorra, kik lehetnek a nyertesek és kik a vesztesek.

Nyugdíjasok:
Őket több intézkedés is kedvezőtlenül érintheti. A legfontosabb talán a gyógyszerkassza átalakítása. A nyugdíjasok koruknál és egészségi állapotuknál fogva már most is sokat költenek gyógyszerre. Kiadásaik egy részét azonban az állam magára vállalja. A körvonalazódó tervek szerint a jövőben az állam 120 milliárd forinttal kevesebb pénzt szán a gyógyszerek árának támogatására. Azt nem lehet tudni, hogyan szedi össze ezt a pénzt. Elképzelhető, hogy az olcsóbb generikus gyógyszereket részesítik majd előnyben, miként az is valószínű, hogy a gyógyszergyárakat kötelezik majd arra, hogy járuljanak hozzá az állam kiadásainak csökkentéséhez. Ám valószínűleg ezek a lépések nem lesznek elegendőek, a gyógyszerek árának emelése elkerülhetetlen.

Nem kizárt, hogy a tömegközlekedéshez adott állami támogatások 60 milliárd forintos lefaragása sem kedvez majd a nyugdíjasoknak. Bár a hivatalos nyilatkozatok szerint a nekik nyújtott díjmentes utazási kedvezmény nem tűnnek el teljesen, ám az könnyen elképzelhető, hogy a kedvezmény korlátlan módon a jövőben már nem vehető igénybe.

A Széll Kálmán terv bejelentésekor szó volt a rezsiköltségek befagyasztásáról, amely első hallásra kedvező lehet a nyugdíjasok számára. Középtávon azonban ennek is lehetnek kedvezőtlen hatásai. Magyarország ugyanis külföldről vásárolja a kőolajat és a földgázt, így meg kell fizetni azok világpiaci árát. Az esetleges áremelkedéstől átmenetileg meg lehet kímélni a lakosságot, ám a veszteséget valakinek viselnie kell. Az energiaszolgáltatók ezt tartósan nem fogják magukra vállalni, így előbb-utóbb vagy az államnak vagy a lakosságnak kell fizetnie a számlát. Előbbi kevéssé valószínű, mivel a kormány épp az elszabadult államadósság csökkentését tűzte zászlajára, így egy adósságot növelő lépést aligha vállal majd magára.

Korkedvezményes és rokkantnyugdíjasok:
A nyugdíjkiadásokat 129 milliárd forinttal szeretné csökkenteni a kormány. Hogy egészen pontosan miként, azt itt sem lehet tudni. Felvetődött, hogy újragondolják a korkedvezményes nyugdíj feltételeit és felülvizsgálják, hogy a nyugdíjkorhatárt el nem érő rokkantak valóban jogosultak-e állami ellátásra. Ez a terv felemás hatással járhat. Egyrészt támogatandó, hogy ne kapjanak nyugdíjat 36 éves, erejük teljében lévő rendőrök, katonák, tűzoltók. Ugyancsak semmi rossz nincs abban, hogy a csak papíron rokkant ám feketemunkásként dolgozó emberek ne kapjanak állami ellátást.

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 2 millió forintot igényelnél, 60 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 45 318 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 13,6 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 45 639 forintos törlesztőt (THM 13,95%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Nagy kérdés azonban, hogy azok az emberek, akik ezen lépések miatt elesnek az ellátástól, vajon hozzájuthatnak-e számukra biztos megélhetést kínáló munkához egy olyan helyzeten, amikor Magyarországon a munkanélküliségi ráta 11 százalék felett van. Terítéken van ugyan a közmunka szabályainak kialakítása is, de a nagy ívű programokat is fizetni kell valakinek, márpedig az állami kiadások növekedésére az államadósságot fő ellenségként megjelelő Széll Kálmán terv miatt aligha lesz lehetőség.

Munkanélküliek:
A már említett riasztó munkanélküliségi adatok ismeretében nem túl megnyugtató a munkájukat elveszítők számára, hogy az álláskeresési támogatás 270 nap helyett csak 3 hónapig járna. Az elképzelések szerint ugyan az állástalanoknak a közmunkaprogramokon keresztül lenne kenyerük, de egyrészt ezek a programok nem kevés állami forrást igényelnek, másrészt a rendszer működésének részletei nem ismertek.

Állami és önkormányzati dolgozók:
Az állami és önkormányzati kiadásokat 122 milliárd forinttal csökkentené a Széll Kálmán terv. Szó van a miniszterek fizetett szabadságának csökkentéséről és a 200 fős Országgyűlés bevezetéséről, de nyilván ezen intézkedésekkel az összegnek csupán a töredékét lehet megspórolni. Nagyobb megtakarítást jelent, az állami és önkormányzati szektor karcsúsítása, azaz az ott dolgozók elbocsátása. Hogy pontosan ez hány embert jelent, azt ma még nem lehet biztosan tudni, de az biztos, hogy több tízezer embernek kell majd új munkahelyet keresnie.

Fuvarozók:
A magas adótartalom miatt a térségben Magyarország az egyik olyan állam, ahol a legdrágább a benzin. Ennek tetejébe a kormány 2013-ban bevezetné az elektronikus útdíjat, amiből évente 100 milliárd forintot szeretne beszedni. Ez összességében véve igazságosabb rendszer, hiszen mindenki annyi díjat fizet majd, ahány kilométert autózik. Eddig a sztrádamatrica megvételével ugyanannyit fizetett az is aki 60 kilométert tett meg, mint az, aki keresztül utazott az országon. Az új rendszer a családi büdzsét is megterheli, hiszen a távoli rokonokat meglátogatóknak vagy a messzi belföldi utazást tervezőknek a jelenleginél többet kell majd fizetniük. Hacsak a kormány valamiképpen nem kompenzálja a hazai fuvarozókat, mint történt ez a kedvezményes gázolaj tarifa bevezetésével.

Amiért mindenkinek fizetnie kell:
A fenti társadalmi rétegeknek valószínűleg az átlagosnál nagyobb részt kell vállalniuk az ország rendbetételének terheiből, de fizetnie mindenkinek kell. A kormány a bankokra és a közműszolgáltató társaságokra minden bizonnyal, a gyógyszercégekre és a fuvarozókra pedig valószínűleg plusz terheket fog tenni. Mivel mindhárom esetben profitorientált vállalkozásokról van szó, aligha kétséges, megtalálják a módját annak, hogy terheiket a fogyasztókra hárítsák. Ebben már van is némi gyakorlatuk, hiszen a sajtó napról napra szolgál olyan hírekkel, amelyek tanúsítják: a kormány határozott ígérete ellenére sem tudta megakadályozni, hogy a vállalkozások a tavaly kivetett válságadókat különféle trükkökkel a fogyasztóikra hárítsák.

 

NEKED AJÁNLJUK
HR BLOGGER
perfekt  |  2022.10.05 10:41
A különböző médiákban gyakran találkozunk olyan fogalmakkal, mint fenntarthatóság, fenntartható fejl...
vezetoi-coaching  |  2022.10.04 12:18
Sok minden érdekel, sok “projektem” van, írok róluk, miközben vannak, akik meg azt mondják, vagy a s...
hrdoktor  |  2022.10.03 04:31
A nőgyógyászati betegségeken kívül is vannak olyan betegségek, amelyek nőknél gyakrabban fordulnak e...
legacykft  |  2022.09.30 19:54
Albert Einstein az oxfordi egyetemen záródolgozatot készült íratni fizika szakos hallgatóival. Tanár...
hrbonbon  |  2022.09.23 11:40
      Simonyi Judit ügyvezető igazgató A Spencer Stuart kutatásának eredményét mutatta be a Harv...
Erre kevesen számítottak: egyre kevesebben veszik a Tokaji Aszút, ez fogy helyette a hazai boltokban

Tokaj-Hegyalján például bárki örökbe fogadhat egy szőlőtőkét, és egy év után, fáradozások nélkül, akár a saját névvel ellátott borát is kézhez veheti.

Több ezer magyar szülő rontja el így a gyerekét: vigyázz, nehogy elkövesd ezt a hibát

Mi, magyarok nem vagyunk a toppon, ha pénzügyi tudatosságról van szó, pedig fontos lenne, hogy jó példával járjunk gyermekeink előtt is.

Ismét zsebbe kell nyúlnia a magyar szülőknek: súlyos kiadás vár rájuk a következő hónapokban

Az infláció miatt a szülőknek a zsebpénz politikájukat is át kell gondolniuk, hiszen minden drágul, így bizony a zsebpénzt is emelni kellene.

Ők azok, akik a válságból is profitálnak: keveseknek jön be, de nagyot kaszálnak majd

Pistyur Veronika szerint a válságban erős üzleti tervek is születhetnek, hiszen jobban figyelünk, és reagálunk, mint akkor, ha kényelem van.

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2022. október 7. péntek
Amália
40. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
Portfolio Future of Finance 2022
Pénzügyeink 5, 10 vagy 20 év múlva? Új konferencia ad teljes képet.
EZT OLVASTAD MÁR?