Itt nyaral a magyar elit 2026-ban: jachtok, villák és milliós éjszakák várják őket a titkos luxushelyeken

Európában továbbra is hatalmas különbségek vannak az utazási költségek között. Míg egyes országokban egyetlen éjszaka szállásért akár több száz eurót is elkérnek, addig máshol ugyanebből az összegből többnapos kiruccanás is kijöhet. Az AirDNA rövid távú szálláshelyek adatait elemezve összeállította 2026 legdrágább és legolcsóbb európai úti céljainak listáját.

A kutatás az Airbnb- és egyéb szállásplatformokon elérhető rövid távú kiadások átlagos napi árait vizsgálta, így jól mutatja, hogy a turisták hol számíthatnak a legmagasabb, illetve a legalacsonyabb szállásköltségekre.

Monaco a legdrágább

Nem meglepő módon a francia Riviérán fekvő Monaco végzett az első helyen a legdrágább európai úti célok rangsorában. A miniállam a luxus szinonimája: kaszinói, kikötői, Forma–1-es futama és exkluzív szállásai miatt a világ leggazdagabb turistáit vonzza.

A második helyen Izland áll, ahol a lenyűgöző természeti környezetért és a korlátozott szálláskínálatért kell mélyebben a pénztárcába nyúlni. A listán Andorra, Svájc és az Egyesült Királyság követi.

Svájc különösen érdekes példa: bár a világ egyik legdrágább országa, az utazók hajlandók megfizetni az alpesi panorámát, a síparadicsomokat és a kiváló infrastruktúrát. Az Egyesült Királyságban pedig nem feltétlenül London a legdrágább, hanem több vidéki és tengerparti térség, ahol a nyaralóingatlanok iránt rendkívül magas a kereslet.

Kelet-Európa a költségtudatos utazók paradicsoma

A lista másik végén egyértelműen Kelet- és Délkelet-Európa országai találhatók. A legolcsóbb úti cél 2026-ban Észak-Macedónia lett, ahol az átlagos szállásköltség még 40 euró alatt marad éjszakánként.

A második helyen Koszovó végzett, amelyet Moldova, Szerbia és Bosznia-Hercegovina követ. Ezekben az országokban nemcsak a szállás, hanem az étkezés, a közlekedés és a programok is jelentősen olcsóbbak a nyugat-európai áraknál. A szakértők szerint egyre több utazó fedezi fel a Balkánt, ahol a történelmi városok, a természeti látnivalók és a helyi kultúra jóval kedvezőbb áron érhető el, mint a kontinens legismertebb turisztikai célpontjain.

Magyarország is az olcsóbb desztinációk közé tartozik

A kutatás alapján Magyarország továbbra is az európai középmezőny alsó részében helyezkedik el. Az ország átlagos szállásárai jelentősen elmaradnak a nyugat-európai szinttől, Budapest pedig az egyik legjobb ár-érték arányú fővárosnak számít a kontinensen.

A jelentés szerint a magyar fővárosban az átlagos napi szállásdíj 82,83 euró körül alakul, ami jóval kedvezőbb, mint számos nyugat-európai nagyvárosban. Hasonlóan vonzó árakat kínál Lengyelország, Románia, Bulgária és a balti államok is.

Nem csak az ár számít

A szakértők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy az utazási költségeket nem kizárólag a szállásárak határozzák meg. Fontos tényező az étkezés, a helyi közlekedés, a belépőjegyek és a turisták által választott programok ára is.

Kelet-Európában például egy éttermi étkezés gyakran 5–10 euróból megoldható, a tömegközlekedés pedig sok helyen egy eurónál is kevesebbe kerül. Ezért a régió országai különösen vonzóak lehetnek azok számára, akik a jelenlegi gazdasági környezetben is szeretnének európai utazást tervezni anélkül, hogy túlzottan megterhelnék a családi költségvetést.

Budapest továbbra is alulárazott

A magyar turizmusban dolgozó szakemberek körében visszatérő téma, hogy Budapest valójában hol helyezkedik el a régiós versenyben. Szállodaigazgatókkal és turisztikai szakértőkkel készült interjúkban rendszeresen felmerül, hogy a magyar főváros sokszor saját értékénél alacsonyabb árszinten pozicionálja magát. Bár gyakran elhangzik, hogy Budapest már utolérte vagy akár meg is előzte Prágát és Bécset, a piaci adatok rendre árnyaltabb képet mutatnak.

Az AirDNA elemzése szerint Magyarország átlagos napi szállásdíja 84 euró, míg Csehországban 107 euró, Ausztriában 151 euró, Szlovéniában pedig 116 euró ugyanez a mutató. Vagyis miközben Budapest nemzetközi ismertsége, kulturális kínálata és turisztikai vonzereje alapján sokszor a régió élmezőnyéhez sorolja magát, az árszint továbbra is jelentősen elmarad a közvetlen versenytársakétól. A kérdés ezért nemcsak az, hogy mennyiért lehet eladni egy szobát, hanem az is, hogy a piac mennyire hiszi el saját magáról, hogy magasabb árat is képes érvényesíteni.