Jön a nyugdíjválság? Kezdhetünk félni...

Az Allianz "Visszaszerezni a jövőt" című tanulmányának egyik legfontosabb megállapítása szerint a demográfiai csúcs gyermekeinek, avagy az úgynevezett "erős generációnak" a történelem talán legsúlyosabb nyugdíj-kihívásával kell szembenéznie. A csökkenő állami nyugdíjalapoknak, a megnövekedett várható átlagéletkornak, és a biztonságos nyugdíjbevétel iránti fokozott személyes felelősségnek köszönhetően a fenti generáció tagjainak világszerte hasonló problémával kell majd szembesülnie. Ez a helyzet azonban a különböző országokban eltérő időben jelentkezik majd. Az Egyesült Államok lesz az első, ahol az "erős generáció" tagjai elérik a nyugdíjkorhatárt 2020-ban, így a helyzet kezelésében ma úttörőnek tekinthető. A közép-, dél- és kelet-európai országok követik néhány év elteltével. Az Allianz által elkészített új demográfiai tanulmány szerint meglepő, hogy Kínában a jelzett nyugdíjazási csúcs mintegy 30 évvel később következik be, mint az USA-ban.

"Az Egyesült Államokban jelenleg kialakuló fejlemények előre jelzik azokat a kihívásokat, amelyekkel más országok is szembesülhetnek az elkövetkező években. Az Allianz legutóbbi demográfiai tanulmánya alaposan elemzi ezt a ketyegő demográfiai időzített bombát." - mondta Jay Ralph az Allianz NAFTA (Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény) régióért felelős igazgatósági tagja.

Az USA szembesül először a "cunami" hatással

A demográfiai csúcs szülöttei az Egyesült Államokban érik el először a nyugdíjkorhatárt. Ennek a folyamatnak a csúcsa 2020-ban várható. Európában, mint például Németországban, Franciaországban, vagy Nagy-Britanniában a "nyugdíj-cunami" csúcsa öt éven belül követi az USA-t, és körülbelül 2025-ben tetőzik. Más országok, mint Magyarország, Spanyolország, Törökország vagy Kína nagyjából 10 - 30 évvel később szembesülnek hasonló kihívással. Ily módón ezek az országok időben gyűjthetnek tapasztalatokat, és készülhetnek fel a bekövetkező nehéz helyzetre.

"A meredeken emelkedő számban nyugdíjba vonulók nemzedéke jelentősen felduzzasztja a népesség azon részét, amelynek megélhetése az aktívan dolgozók anyagi hozzájárulásától függ. A nyugdíjasok, a cégek és a kormányok kíméletlen realitásként szembesülnek majd a túlfeszített állami finanszírozással és a megnövekedett várható élettartammal." - nyilatkozta Jay Ralph.

A pénzügyi válság után nyugdíjválság jöhet

A tanulmány egy másik kiemelkedően érdekes megállapítása arra mutatott rá, hogy meglepő módon a válaszadók 61 százaléka jobban fél a készletei felélésétől, mint az elhalálozástól. Ez a félelem megalapozottan körvonalazza egy, az amerikaiak számára ideálisnak tekinthető pénzügyi termék legfontosabb elemeit. Első helyre rangsorolják, hogy sikerüljön megteremteni a nyugdíjazás utáni élet stabil, megtervezhető szinten tartható megélhetési színvonalát. Ez nyilvánvalónak látszik abból a tényből is, hogy a megkérdezettek elsöprő többsége, 80 százaléka preferál egy 4 százalékos haszonnal, de élethosszig tartó garanciával rendelkező terméket, szemben egy 8 százalékos megtérülést hozó, ugyanakkor a piaci hullámoknak kitett, sérülékeny termékkel szemben.

Természetesen az állami nyugdíjrendszer világszerte eltérő, és az egyes államok különböző módon készültek fel. "Bár az Egyesült Államok helyzete nem vethető össze egy az egyben az európai és ázsiai viszonyokkal, mégis határozottan úgy gondolom, hogy példaértékkel szolgálhat. Az embereknek a világ minden táján újra kell gondolnia nyugdíjas kori terveket, és megbízható pénzügyi tanácsokra kell hallgatniuk." - foglalja össze Ralph.