A minimálbér kifizetését ellenőrizték a munkaügyisek

A munkáltatók szabálytalanságára a munkaszerződés és bejelentés nélküli foglalkoztatás (60%) után a munkabérrel kapcsolatos visszaélések a legjellemzőbbek, hiszen az utóbbiakat közülük minden negyediknél tetten lehetett érni. A fizetésekkel kapcsolatos szabálytalanságokon belül kiemelendő a minimálbér kifizetésének elmulasztása. A garantált bérminimumot a munkáltatók több mint negyede nem fizette ki, és ez a "munkabéres" jogsértés az érintett munkavállalók ötödét rövidítette meg.

Hasonló arányban sértették meg a munkáltatók a különböző pótlékok fizetésére vonatkozó előírásokat, ezt a hátrányt szinte minden második munkavállaló megérezte. A hivatalból vizsgálható kollektív szerződések (KSZ) szerint járó magasabb összegű bérek (pótlékok) kifizetésének elmaradása - a munkabérrel kapcsolatos jogsértéseken belül - 10%-ot tett ki.

A munkabér-szabályszegések annak ellenére kimagaslóak a kereskedelmi vállalkozások körében, hogy az ellenőrzések negyede esett erre az ágazatra, a munkabérrel kapcsolatos jogsértést elkövető munkáltatók 40%-a ebben az ágazatban működik. Ennek a felén "osztozik" - csaknem azonos arányban - az építőipar és a vendéglátóipar. A magasabb összegű kifizetések elmulasztása azonban szinte kizárólag az építőipari vállalkozások terhére róható.

A jogsértések okai többnyire a figyelmetlenségre és a jogszabályok ismeretének hiányára vezethetők vissza. A munkáltatók többsége tisztában van ugyan a munkabérre vonatkozó rendelkezésekkel, de a garantált bérminimum előírásainak ismerete mégsem általános. Még kedvezőtlenebb a helyzet, ha azt vizsgáljuk, hogyan érvényesülnek a KSZ szabályai például az építőiparban. Az ágazati kollektív szerződések rendelkezéseinek megsértése nem szándékos munkáltatói magatartásból ered, inkább abból, hogy nem tudnak a szerződés létéről, kötelező alkalmazásáról.

A felügyelői tapasztalatok szerint egy-egy munkáltató - célzott kérdésre - elmondja, hogy bár hallott az ágazatára vonatkozó kollektív szerződésről, de nem akarja alkalmazni, tehát nem járt utána annak, mit tartalmaz. Ez azt is jelenti, hogy választható lehetőségként tartják számon az ágazati kollektív szerződéseket. Más munkáltatóknál persze megtalálható a jogszabályok szándékos kijátszására való törekvés, a közteherfizetés elkerülésének szándéka is.

Jellemző tapasztalat, hogy a rendkívüli munkavégzés ellenértékét nem fizetik meg munkavállalóiknak, vagy a minimálbért meghaladó bér esetében maradnak adósok a közteherrel.

A munkavállalók kiszolgáltatott helyzete továbbra is érzékelhető az ellenőrzések alkalmával, a munkavállalók - állásukat féltve - nem merik elmondani az őket sértő munkaügyi szabálytalanságokat, így azt sem, hogy gyakran más munkalehetőség híján kénytelenek a minimálbérnél is alacsonyabb fizetést elfogadni munkáltatójuktól.

Negatív és pozitív példák