Megszavazták a nagyszabású gazdasági salátatörvényt

A törvény címében szereplő témák mellett még a nyári adótörvények hibáinak korrigálására és egy sor újabb rendelkezés bevezetésére nyújtotta be szeptember 18-án Oszkó Péter pénzügyminiszter a törvénymódosítási javaslatot az Országgyűlés elé. A pénzügyminiszter kérte a törvénytervezet sürgősségi tárgyalását a honatyáktól. Ezt a képviselők nagy többsége elutasította, így hagyva több időt maguknak a módosító javaslataik előkészítésére és keresztülvitelére.

2009.10.14 09:30
Várni kell még az adómódosítások zárószavazására

A sürgősségi tárgyalás kezdeményezése vélhetően a minisztérium taktikája volt annak érdekében, hogy a képviselőknek ne legyen túl sok idejük a jogszabállyal bíbelődni. A PM félelmei beigazolódtak, néhány apróbb ponton ugyanis az Országgyűlés elsöprő többséggel módosította a kormány elképzeléseit. Jelentős késlekedést azonban nem okozott a törvényalkotási folyamatban a sürgősségi tárgyalás hiánya, mivel - 1 hónap helyett - így is csupán szűk két 2 hónapot vett igénybe törvény parlamenti szakasza.

Mit tartalmaz az új törvény?

A cikk tőkepiacokat nem érintő második fele itt olvasható:
2009.11.10 07:22
Szja-t és a vállalkozásokat érintő változások jövőre

A tőkepiaci ügyletekkel összefüggő szja módosítások

Az új jogszabály egyik legjelentősebb eleme, hogy a hosszú távú megtakarításokat kedvezőbb adófizetési feltételekben részesíti. A jövő évtől kezdődően lehetőség lesz tartós befektetési szerződés megkötésével olyan, legalább 25 ezer forint értékű pénzösszeg lekötésére, mellyel a megtakarítások hozamai akár mentesülhetnek is a kamat, árfolyamnyereség, ügyleti nyereség illetve osztalék után fizetendő adó alól. A kedvezményes adókulcs ugyanis ezeknél a tételeknél 3 év lekötés után 10%, 5 év után pedig 0% lesz.

A törvény tételesen felsorolja, hogy milyen pénzügyi eszközök hozamai után kaphatjuk meg a kedvezményt. E szerint: a forint kamatozó bankbetétek és a forint takarékbetétek hozamai után, a forintban denominált ellenőrzött tőkepiaci ügyletek hozamai után, és olyan pénzügyi eszközök (pl. állampapír, befektetési jegy) után, amelynek befektetési hozama egyébként kamatjövedelemnek minősülne, jár a 3 és 5 éves kedvezmény. A lekötött összeget nem feltétlenül kell végig ugyanabban az instrumentumban tartani a teljes futamidő alatt, a lényeg csupán annyi, hogy a megtakarítási számláról nem szabad felvenni azt.

2009.09.22 10:45
Megúszható lesz az árfolyamnyereség-adó?

A PM eredeti tervei szerint az ilyen megtakarításban elhelyezett pénzek idő előtti - az első 3 év letelte előtti - feltörése esetén a szokásos, 20%-os hozam után fizetendő adó helyett egy 25%-os "büntető" kulcs lett volna érvényben, azonban ezt a javaslatot a képviselők nagy többséggel kigyomlálták a csomagból.

Ugyanez a forgatókönyv következett be a nyugdíj-előtakarékossági számlával (nyesz) kapcsolatban is. A minisztérium úgy tervezte, hogy a hosszú távú megtakarítási számlák teljes egészében kiváltják a nyesz-t, ami fokozatosan megszűntetésre kerülne amellett, hogy lehetőséget hagynának az ott felhalmozott pénzek megtakarítási számlára történő utalására. Végül nem ez történt, egy 348 igennel megtámogatott módosító javaslattal a honatyák sértetlenül hagyták a nyesz intézményét.

Egy másik fontos, a pénzügyi piacokat érintő része a törvénynek, hogy a tőzsdén kívüli, ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből (értékpapír, deviza és áru is!) származó jövedelmekre 2010. január 1-jétől kezdődően sokkal kedvezőbb adózási szabályokat vezet be. Míg jelenleg az ilyen ügyleten elért nyereség után 25% adót kell fizetni, addig jövőre az adókulcs a tőzsdei ügyleteknél alkalmazott szintre, 20%-ra mérséklődik.

2009.09.24 12:42
Hogyan változhatnak jövőre az adójogszabályok?

A jelenlegi szabályozás szerint minden pozitív eredménnyel záruló tőzsdén kívüli ügylet nyeresége után le kell róni a 25% adót, még akkor is, ha adott esetben összességében negatív eredménnyel zártuk például a deviza vagy árupiaci ügyleteinket. Jövőre ez teljesen másképp lesz, a 20%-os adó eleve tehercsökkenést hoz ebben a szegmensben, de az igazán nagy lépés az, hogy egy alapvetően kockázatos tevékenységet a veszteségek elszámolhatóságával január 1-jétől már méltányosan kezel az adórendszer, nem utolsósorban a magyar állampapírok vásárlóinak örömére.

A tegnap megszavazott törvény szerint ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősül - néhány kivételtől eltekintve, mint pl. pénzváltás - minden olyan befektetési szolgáltatóval kötött értékpapír-, áru- vagy devizapiaci ügylet, amely a PSZÁF tevékenységének tárgyát képezi, vagy az Európai Gazdasági Térség (EGT) bármely tagállamában illetve olyan államban működő pénzpiacon tevékenységet folytató befektetési szolgáltatóval kötöttek, amely állammal Magyarországnak van kettős adóztatást elkerülő egyezménye. A külföldi tőkepiaci ügyletek tekintetében továbbá az is feltétel, hogy az adott állam felügyeleti hatósága is folytasson felügyeleti tevékenységet az ügylettípussal kapcsolatban. Az EGT-n kívül ilyen ügyletek további feltétele, hogy az adott ország felügyeleti hatósága és a PSZÁF között biztosított legyen az információ csere, és az adózó magánszemély rendelkezzen az adókötelezettség megállapításához szükséges valamennyi ügylet a befektetési szolgáltató által a névére kiállított igazolással.