Kiút a válságból az egészségpénztári befizetésekkel

Magyarországon az egészségügy finanszírozására költött összegek aránya a GDP-ben (6,2% ) hasonlóan alakul a fejlett európai országok szintjéhez képest. Ennek ellenére a magyar egészségügyi mutatók lényegesen rosszabbak a gazdasági fejlettségünk alapján elvárhatónál: a legtöbb egészségügyi indikátor terén az Európai Unió országai között az utolsó helyet foglaljuk el. Hazánkban a várható élettartam a legalacsonyabb az Európai Unió tagországai közül a férfiak (69,2 év*) és a nők (77,3 év*) esetében. A legveszélyeztetettebb korosztály a 25-64 év közötti aktív korú férfiak, akik közül kétszer annyian halnak meg idő előtt, mint az Unió országaiban.

Tekintettel azonban arra, hogy többek között a kedvezőtlen demográfiai tendencia miatt is egyre csökkent a társadalombiztosítási kiadások állami finanszírozottsága, a növekvő kiadások egyre inkább az egyént terhelik. És ez a tendencia a jövőben még inkább fel fog erősödni. A hazai egészségügyi kiadások jelenlegi szerkezetében ráadásul az a fő probléma, hogy az egészségügyi magánkiadások nagyrészt az egyéni kockázatot jelentő out of pocket jellegűek.

A hazai egészségügyi rendszert 1994-től egészíti ki az önkéntes egészségpénztári szolgáltatás.

Az egészségpénztári szolgáltatások célja az egészség és a munkaképesség megőrzésének elősegítése, a prevenció, valamint az egészségtudatos életmód kialakításának megteremtése. A társadalom egészségtudatosságának támogatása érdekében a szolgáltatások körében kiemelt szerepe van a szűrőprogramoknak, valamint az életmódterven alapuló személyre szóló életvezetési javaslatoknak. Lehoczky László, a Stabilitás Pénztárszövetség Egészségpénztári Tagozatának elnöke elmondta: "2008-ban az egészségpénztári felhasználások 97 %-a, azaz közel 39 milliárd forint irányult kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatásokra. A szolgáltatások igénybevétele egyértelműen emelkedő tendenciát mutat az elmúlt években, és az egészségpénztáraknak egyre nagyobb szerepe van az egészségügyi szolgáltatások területén: a társadalombiztosítási kiadások 100 ezer forintját átlagosan 51 ezer forinttal egészítették ki tavaly a pénztári tagok."

A jövő évtől a kormány, a hosszú távú megtakarítási célokat támogatva a béren kívüli juttatások közül az önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulást a kedvezményes adózási körbe sorolta. A kedvezményes 25 százalékos adóteherrel az egészségpénztári befizetés még mindig kiváló lehetőség a munkáltatók kezében, hogy természetbeni juttatással emeljenek a munkavállalók jövedelmén. A munkáltatói egészségpénztári befizetésekkel a munkavállalók egészségügyi kiadásait finanszírozhatják, elősegítve ezzel a dolgozók egészségmegőrzési törekvéseit. Az egészségpénztári megtakarításokkal a tagok finanszírozhatják egészségük megőrzésére, betegségük megelőzésére illetve gyógyulásukra irányuló szolgáltatásokat. A tagok a munkáltatói hozzájárulást kiegészíthetik egyéni befizetéssel is, illetve annak hiányában is teljesíthetnek egyéni befizetést, melynek - igen kedvezően - 30%-át az szja-jukból a pénztárba visszaigényelhetik és elkölthetik.