Út a munkához: a célcsoport fele jó, ha 8 általánossal rendelkezik

Szűcs Erika

A miniszteri megbízott az eddigi tapasztalatokat értékelve kijelentette, hogy a foglalkoztatás ügyének rendezése a rendszerváltás óta eltelt időszak egyik legfájdalmasabb adóssága. Az elmúlt 20 évben körülbelül 1,5 millió munkahely szűnt meg, miközben ennek jó, ha egyharmada teremtődött. A foglalkoztatási szint tartósan 55-58 % körüli, holott Európa többi államához hasonlóan Magyarország is csak saját munkájából lesz képes tartósan megélni, ehhez pedig legalább 70 %-os foglalkoztatási szint kellene.

Szűcs Erika a foglalkoztatási helyzet területenkénti eltérésére utalva kijelentette, a korábbi uniós PHARE- és SAPARD-támogatások ellenére nőttek a földrajzi szakadékok hazánkban. Jelenleg összesen körülbelül 1 millió aktív korú, többségében munkaképes embert kell az államnak adóforintokból eltartania. Ők az "Út a munkához" program célcsoportja, a szakember szerint a dolgukat nehezíti, hogy a mintegy 450 ezer főre tehető munkaerő-tartalék fele legfeljebb 8 általánossal rendelkezik.

Dr. Herczog László

Herczog László szociális és munkaügyi miniszter szerint, ha a kormány szankcionálni nem is tudja, ám elvárja, hogy a tehetősebbek a krízisalap támogatásával járuljanak hozzá a leginkább rászorulók megsegítéséhez. A miniszter hangsúlyozta, hogy a gazdasági válság idején az állam jóléti funkciói szűkülnek leginkább, mely az egyébként is segítségre szorulókat érinti legérzékenyebben. Elsősorban tehát őket kell segítenie a kormánynak.

"Nem tehetünk azonban olyan intézkedéseket, de még ígéreteket sem, amelyek a válság után rontanák Magyarország esélyeit. A jóléti rendszer csak arra épülhet, hogy a munkaképes lakosság zöme dolgozik, megteremtve ezzel az inaktív rétegek támogatásának forrásait. Ez is csak akkor igaz, ha sikerül mérsékelni, vagy megszüntetni a kirekesztést, mellyel a társadalom elpazarolja értékes erőforrásait. A válságkezelő kormány intézkedései e célokat szolgálják. S bár szűk mozgástér áll a kabinet rendelkezésére, még a sürgős döntések során sem szabad, hogy a fűnyíró-elv érvényesüljön" - fogalmazott a politikus.

A tárcavezető a konkrét reformok kapcsán szólt arról is, hogy a 13. havi nyugdíjról, vagy a gyes idejének lerövidítéséről született jogszabályok érthetően nem népszerűek, ám szükségszerűek. Emlékeztetett arra is, hogy programot dolgoz ki a kormány a részmunkaidős foglalkoztatás bővítésére, növeli a napközbeni gyermekfelügyelet intézményeinek befogadóképességét. Mindezek mellett a krízisalap létrehozásával a legszegényebbek számára nyújt létfontosságú segítséget. S ha szankcionálni nem is tudja, de elvárja, hogy a tehetősebbek hozzájáruljanak e program támogatásához.

Forrás: Szociális és Munkaügyi Minisztérium