Keserű közmunka: az első két évben nem kell csodára számítani!

Szűcs úgy véli, hogy a munkaerőpiacról kikerültek foglalkoztatását célzó átfogó intézkedési terv nem hárít a kelleténél több teendőt a helyhatóságokra, mivel korábban több polgármester is felvetette, hogy szívesen adna munkát a segélyből élőknek, ha ehhez az állam érdemi támogatást nyújtana.

A miniszter szerint ez a felajánlás üdvözlendő volt a polgármesterek részéről és annak ellenére, hogy a 3200 önkormányzat élén különböző habitusú vezetők állnak, egyre többen belátják, hogy középtávon profitálhatnak a programból.

Azzal, hogy az újra munkába állított emberek bérének és járulékainak 95 %-át központi forrásból fedezik, valamint úgynevezett foglalkoztatás-szervezőket biztosítanak a rendszer gördülékeny működtetéséhez, Szűcs szerint a terhek jelentős részét leveszik a települési önkormányzatok válláról.

A 2009-ben kétezer, 2010-ben háromezer foglalkoztatás-szervezőből álló csoport felosztásáról pályázattal döntenek. Pályázatokat ír ki a Regionális Fejlesztési Tanács is az Út a munkához program helyi eszköz- és anyagköltségeinek finanszírozására is.

A miniszter szerint a program nemcsak a települések szolgáltatási körének bővítésére, hanem az önkormányzati intézmények dolgozóinak tehermentesítésére, illetve a közmunkának köszönhetően a falvak, városok tisztábbá tételére is kiváló lehetőséget nyújt. Szűcs számít a polgármesterek hathatós együttműködésére, akik számításai szerint az új rendszer igazi eredményei leghamarabb 2-4 év múlva érzékelhetőek majd.