Véget érhet a vendégmunkások korszaka?

A Moody's Investors Service a napokban kiadott helyzetértékelése szerint a kiemelkedő mutatókkal rendelkező Írországban a nem helyi állampolgárságú munkaerő felét a kelet-európai EU- munkavállalók adják.

Kevés megtakarítás, drága megélhetés

A változás azonban már érezteti hatását: a keletiek szempontjából kulcsfontosságú építőiparban tömegével szűnnek meg a munkahelyek, és a szolgáltató szektorban is csökken a munkaerő-kereslet. Ebben a helyzetben a külföldiek már kezdenek hazatérni: tavaly a nettó munkaerő-beáramlás Írországban már csak 83 ezer volt az egy évvel korábbi 110 ezer után. Az idén várhatóan tovább csökken a bevándorlás, és növekszik az elvándorlás - áll az elemzésben.

Hasonló folyamat zajlik Nagy-Britanniában is. Itt az újonnan bejegyzett kelet-európai munkavállalók száma 2006-ban 228 ezer keleti dolgozóval tetőzött. A 2004-es nagy EU- bővítés óta a brit munkapiacon bejegyzett egymillió keleti munkavállaló fele azonban már hazatért.

A Moody's adatai szerint Írországban az idén januárban 35 ezerrel, csaknem 328 ezerre emelkedett a munkanélküli ellátásért folyamodók száma: 20 százalékuk külföldi volt, közülük pedig több mint 50 százalék kelet-európai. A külföldiek azonban viszonylag alacsony fizetséggel járó munkaköröket töltenek be, és kevés a megtakarításuk, így az állásvesztés azzal járhat, hogy nem tudnak a drága nyugati országokban maradni.

Csökkenő különbségek

Mindemellett a nyugati és a keleti EU- államok közötti bérkülönbség is csökken, ami szintén arra ösztönzi a keleti munkavállalókat, hogy otthon próbáljanak szerencsét. Ez azonban- a londoni elemzők szerint- a szintén recesszióval küszködő kelet-európai munkapiacokra fejthet ki fokozott nyomást. Lengyelországban például - ahonnan a Nagy-Britanniában és Írországban munkát vállaló kelet-európaiak nagy többsége érkezett - máris növekszik a munkanélküliség.

A keleti tagállamokba hazainduló dolgozók áradata ugyanakkor könnyíti a helyzetet a nyugat-európai munkapiacokon, és enyhíti a kormányok gazdaságpolitikájára nehezedő nyomást, amelyet a munkanélküli segélyek folyósítása okoz. 

A helyzetet bonyolítja, hogy az elmúlt hetekben több, nagyszabású munkástüntetés volt Nagy-Britanniában: a munkások azt követelték a kormánytól, hogy brit álláshelyeket brit munkaerővel töltsék fel, ahelyett, hogy külföldieket vesznek fel. Az is elképzelhető, hogy a fokozódó elégedetlenség a külföldi munkavállalókkal szembeni erőszakos cselekmények növekedésében mutatkozik majd meg.

Máshol sem jobb

Más tagállamok számára is problémát jelent a külföldi munkások magas száma: Spanyolországban a hárommillió munkanélküli jelentős része külföldi -elsősorban dél-amerikai-, a kormányzat különféle eszközökkel -például ingyenes repülőjeggyel - küldené haza őket, ahelyett, hogy fizetné számukra a költséges munkanélküli ellátást. Csehországban is hasonló megoldásban gondolkodnak: azoknak akik a hazatérés mellett döntenek, a cseh állam megfizeti a repülőjegyet, és 500 eurós támogatást is kapnak. Az intézkedéscsomag leginkább az országban élő nagy számú vietnámit érinti.

Hazánkban ugyanakkor a külföldiek foglalkoztatása második éve mutat csökkenő tendenciát. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint a külföldieknek kiadott új engedélyek és munkaviszony-létesítések száma 2008 első kilenc hónapjában 25 százalékkal csökkent, miközben az országban dolgozó külföldiek összlétszáma 30 százalékkal esett vissza.