Segíthet a hit a válság leküzdésében?

A kilencvenes évek elején a Szovjetunióból kivált balti államok (Észtország, Lettország, Litvánia) a kétezres években hatalmas gazdasági fejlődésnek indultak. Csatlakozásuk után az Európai Unió mintaállamai lettek, azonban a nemzetközi pénzügyi világválság őket is megviseli. Szerdán például a világ egyik legnagyobb hitelminősítő intézete, a Moody's a leminősítést valószínűsítő figyelőlistára helyezte Észtország és Litvánia adósságának besorolását. Ráadásul Uniós vélemények szerint Észtország a következő években az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti kritériumokat sem tudja majd teljesíteni.

A látványos gazdasági visszaesésnek különös hangsúlyt ad az a nemrég készült felmérés, amely szerint az észtek a legkevésbé vallásos nemzet a világon. Mindössze 14 százalékuk válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy fontos része-e a vallás a mindennapi életének.

Ugyanakkor az észteket a válság ellenére is jól teljesítő Svédország és Dánia követi, a hívők 17 és 18 százalékos arányával. Norvégia a negyedik 20 százalékkal, ötödik Csehország, ahol ez az arány 21 százalék, míg a franciáknál csak minden negyedik ember tartja magát vallásosnak.

Az EU- tagállamok közül Olaszország, Portugália, Románia és Görögország a legvallásosabbak. Világviszonylatban az ázsiai és afrikai országok vezetnek: Bangladesben és Sri Lankán a hitben élők aránya 99 százalékos, de Kongó, Szenegál, Indonézia, és az Egyesült Arab Emirátusok is előkelő helyen szerepelnek.

A 143 országban végzett felmérés alapján bolygónk lakosságának nyolcvan százaléka gondolja úgy: a vallás és a hit fontos szerepet játszik mindennapjaiban.