Milyen mentőövet dobnak a HR-esek válság idején?

Pénzcentrum

2009. február 9. 15:30

Nincs még vége a leépítéseknek, a DGS Global Research kutatása szerint ugyanis a vállalatok 30 százaléka további elbocsátásokat tervez. Pedig - mint az a Válságkezelési Konferencián kiderült - más módon is csökkenthetnék költségeiket a cégek: atipikus foglalkoztatással, a kompenzációs csomag reformjával vagy újonnan keletkezett piaci rések kihasználásával.

A válság kirobbanása óta a vállalatok 22 százaléka hajtott végre létszámleépítést, de további 30 százalék tervez még elbocsátásokat - derült ki a DGS Global Research kutatásából, amelyet a február 4-i Válságkezelési Konferencián ismertetett Dara Péter ügyvezető igazgató, aki a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola vállalati kapcsolatok igazgatója is egyben. A 349 szervezetet átvilágító felmérés szerint a munkáltatók jelentős része nem készült fel a globális recesszió leküzdésére: a vezetők és a HR szakemberek többségének nincs tapasztalata a válságkezelés terén, és nem rendelkeznek a kilábalásra vonatkozó stratégiával sem. A cégek csupán 23 százaléka rendelkezik vészforgatókönyvvel, a maradék inkább az államtól várja a helyzet megoldását, adócsökkentés vagy egyéb mentőöv formájában. Holott maguk is tehetnének a könnyebb túlélésért, például atipikus foglalkoztatási formákkal; részmunkaidős foglalkoztatást azonban csak 29 százalékuk, távmunkát 15 százalékuk, munkaerő-kölcsönzést pedig csak 25 százalékuk tervez alkalmazni. Az interim menedzser alkalmazásában szintén csak kevesen bíznak, csupán 33 százalékuk véli úgy, hogy segítséget jelenthet a jelenlegi válság leküzdésére, hatásainak mérséklésére - mutatott rá a szakember.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

Tovább a teljes cikkre!

Megkérdezték a magyarokat, mit gondolnak a munkahelyükről: mindenkit meglepett a végeredmény

A magyar munkavállalók többsége jó kapcsolatot ápol kollégáival, és ezt még a home office sem rontotta el.

Tömegek keresnek munkát, mégis óriási az emberhiány: egyre nagyobb a baj Magyarországon

Több jelentkező van a munkerőpiacon, de nem biztos, hogy a megfelelőek, a Work Force szerint komplex HR-stratégiákra van szükség.

Csak a kiváltságos magyar dolgozóknak adja meg ezt a munkahelyük: egyre többen háborognak

Csak a magyar munkavállalók 19%-a dolgozhat otthonról, pedig egyre többen vágynak rugalmas munkavégzésre.

Könnyen milliós adócsapdába futhat rengeteg magyar: kiadták a figyelmeztetést, erre kevesen gondolnak

Nyár, tengerparti munka, de a magyar adóhatóság nem alszik: milliós bírságot is kaphatsz, ha nem figyelsz.

Lázár János: jutalmat kapnak a viharkárok elhárításán dolgozók, ennyit utalnak a MÁV és a Volán alkalmazottainak

40 ezer forint rendkívüli juttatásban részesülnek azok a MÁV és Volán dolgozók, akik részt vettek a közelmúltbeli viharelhárítási munkálatokban.

Komoly béremelésekről döntött Orbán Viktor: már majdnem 4 milliót keresnek a miniszterek, 3 milliót az államtitkárok

Júliustól közel 10 százalékkal emelkedett a kormánytagok, államtitkárok és politikai vezetők fizetése, a miniszterelnök döntése nyomán.

Brutál megszorítást jelentettek be: 2 munkaszüneti napot eltörölnek, befagyasztják a nyugdíjakat

Nyomás nehezedik az országra, hogy a GDP 5,8%-át kitevő költségvetési hiányát az EU által előírt 3% alá szorítsa.

Kiderült, mennyit akarnak keresni a magyar diákok – és hová tűnik a fizetésük!

A magyar egyetemisták nemcsak tanulnak, hanem a nyári hónapokban dolgozni is akarnak – méghozzá tudatosan.

Dübörög a munkanélküliség Magyarországon: a titkolt számok mást mutatnak, mint a valóság

Vajon hogyan fordulhat elő, hogy egyszerre nő a foglalkoztatás és a munkanélküliség? És mit árulnak el a nemek közti különbségek? Mutatjuk!

Tényleg azt hiszik, ezt el lehet tussolni? Szép csendben megugrott a munkanélküliség Magyarországon

Közel 400 ezren vallották magukat munkanélkülinek 2025 elején Magyarországon, ami a Covid-válság óta nem látott magas szint.

Te keresel ennyit? Hivatalosan ekkora most az átlagfizetés Magyarországon

A bruttó átlagkereset 702 800 forint volt, 7,8%-kal meghaladta az egy évvel korábbit - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adataiból.

Ideje tiszta szemmel látni: a felmondási hullámok a legnagyobb "red flag" a munkavállalóknak

A nyári szabadságolások lecsengésével sok cégvezető szembesül azzal az évről évre visszatérő jelenséggel, hogy a pihenés után a munkatársak körében kezdetét veszi a felmondási hullám.

Beismerte a CATL, felfüggesztette a debreceni akkugyár építését: egyre nagyobb a baj?

A kínai CATL pénzügyi beszámolójában hivatalosan megerősítette, hogy felfüggesztette a debreceni akkumulátorgyár második ütemének építését.

Vasúti dolgozók fizetése: egy nap alatt felborult minden, most próbálják menteni a helyzetet

Jelentős feszültséget okoz a MÁV és a GYSEV közötti vonalátadás, mivel a két vasúttársaság kollektív szerződései között óriási eltérések vannak.

Sztrájkoltak a győri Audi beszállítói: ennek még rossz vége lesz

A Nemak Győr Kft.-nél jogszerű figyelmeztető sztrájkot tartottak a dolgozók a bérek miatti elégedetlenség okán.

Kiderült, tízmilliókat tett zsebre Orbán Viktor: Lázár és Rogán közben százmilliókkal gazdagodott

2024-ben a kormánytagok közül Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter kereste a legtöbbet 1,54 milliárd forintos bevallott jövedelmével.

Fű alatt újabb leépítés indul egy állami intézménynél? Megszólalt Lázár János minisztériuma

A budai Vár felújításának irányítása július 1-jétől a Várkapitányságtól az Építési és Közlekedési Minisztériumhoz került.

Mi számít munkahelyi balesetnek? Jegyzőkönyv felvétele és táppénz üzemi baleset esetén

A munkahelyi balesetek nemcsak kellemetlenséget, hanem hosszú távú következményeket is jelenthetnek mind a munkáltató, mind a munkavállaló számára.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír