Rövidebb munkaidő lehet a megoldás: kényszerűség, vagy lehetőség?

Az Európai Unióban a részmunkaidős foglalkoztatás jóval elterjedtebb, mint Magyarországon, bár nem létezik egységes szabályozás. 2007-ben az EU 15 tagállamában a foglalkoztatottak 20,9 százaléka dolgozott részmunkaidőben, Magyarországon ugyanez az arány 4,1 százalék volt. Az átlagok azonban tagállamonként nagyon eltérő arányokat takarnak; a részmunkaidős foglalkoztatás Hollandiában a legelterjedtebb, itt a munkavállalók 46,8 százaléka dolgozik ilyen formán, míg Görögországban mindössze 5,6 százalék. A részmunkaidős foglalkoztatás érthető módon jóval gyakoribb a nők körében: az EU 25 átlagában a női munkavállalók közel harmada dolgozik részmunkaidőben, míg férfiaknál ez csak 7,7 százalék.

A részmunkaidős foglalkoztatás elterjesztése már évek óta célja az államnak. 2003. óta például a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási, illetve rehabilitációs alaprészéből nyújtanak támogatást azoknak a foglalkoztatóknak, akik vállalják olyan munkavállalók foglalkoztatását, akik élethelyzetükből adódóan maguk is érdekeltek a részmunkaidős foglalkoztatásban. Ilyen rétegek elsősorban a munkanélküliek, valamint a gyermeket nevelő személyek, akik lehetnek munkavállalók, munkanélküliek, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban részesülők egyaránt.

A mostani gazdasági válság azonban ismét reflektorfénybe helyzete a témát, hsizen a munkanélküliek száma egyre emelkedik, ami a szociális segélyeken keresztül komoly anyagi terhet jelent az állam számára. A szociális és munkaügyi tárca becslése alapján mintegy 100 ezer főt fog érinteni hazánkban hosszabb - rövidebb időintervallumban a világgazdaságban érzékelhető recesszió foglalkoztatásra gyakorolt hatása. Éppen ezért bértámogatással igyekeznek ösztönzi a munkaadókat arra, hogy inkább rövidített munkaidőt alkalmazzanak, mintsem elbocsátásokhoz folyamodjanak.

A szociális minisztérium a munkahelyek megőrzéséhez, valamint a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatáshoz szükséges fedezetek biztosítása érdekében így hatmilliárd forintot tett félre, amit a cégek az Országos Foglalkoztatási Közalapítványtól igényelhetnek, 10 milliárd forintról pedig a regionális munkaügyi központok készítenek munkaügyi programokat.

A Megőrzés névre keresztelt programra a cégek január 23-ától pályázhatnak, amennyiben leépítési szándékukat már jelezték a munkaügyi központnak, és igazolják, hogy nehézségeik a recesszióból erednek, és átmenetiek. Ezen kívül garantálniuk kell, hogy a támogatás idejére megtartják dolgozóikat. A pályázható összeg a legkisebb vállalkozásoknál - 3-50 fő között - a leépítésre szánt, ám tovább foglalkoztatott munkavállalók munkabére és a munkáltató által kifizetett járulékok 75-75 százaléka, 50-250 fős méretnél 50 százalék, míg a legnagyobb cégeknél 25 százalék.

A támogatás részmunkaidős foglalkoztatás esetén is jár, a vállalkozások ugyanebből a keretből ugyanis kiegészíthetik a dolgozók munkaidő-rövidítés miatt kieső bérét. Ilyenkor az állásidő miatt kieső munkabér, illetve a munkáltatói járulékok 80-80 százalékát igényelhetik.

Tényleg ilyen égető a helyzet?